Sorra intenek be a települések az államnak

Maguk intéznék a tanítást

Sokallják a Kliknek fizetett hozzájárulást.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyre több városnak lett elege abból, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Klik - nyeli a pénzt az önkormányzatoktól, viszont nem költik az iskolákra a befizetett összegeket - írta a hvg.hu.

A Klik alapesetben a háromezer fő alatti települések iskoláinak kezelését vállalta, de az ennél nagyobb községek és városok is lemondhattak oktatási intézményeik működtetéséről, ha hozzájárulást fizettek az államnak. Időközben kiderült: a befizetett hozzájárulások eltérnek azoktól az összegektől, amiket a fenntartó visszaforgat az iskolákhoz.

30 milliós különbségek

A Tolna megyei Bátaszéken például idén januárban döbbentek rá, hogy az az évi 97 millió forint, amit fizetnek a Kliknek, jóval kevesebb, mint az a 63 millió, amit viszont az állami intézményfenntartó ebből a helyi Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolára költ. Bátaszéknek még így is megéri visszavenni az iskolát: egyszerűen kiszámolta, hogy ha azt a pénzt, amit eddig a Kliknek utalt, közvetlenül a saját iskoláira fordítja, azok még pluszforráshoz is jutnak.

A Baranya megyei Siklós 2012-ben mondott le iskolái működtetéséről azzal, hogy éves szinten 104 millió forint hozzájárulást fizet a fenntartásért a Kliknek. Az év elején aztán a városvezetés megkapta a tankerület kimutatását, amiből kiderült, hogy a Klik csak 87 millió forintot költött az előző évben a város iskoláira. Siklóson először úgy döntöttek, hogy nem kérik vissza az iskolákat, de nem hajlandóak többet fizetni évi 65 milliónál. Ez viszont a tárcaközi bizottságnak nem tetszett, továbbra is ragaszkodtak a 104 millióhoz. Így végül nem maradt más választása a városnak, mint hogy saját működtetésbe helyezze az iskoláit.

Pásztón is rájöttek, hogy nagyon jó árréssel dolgozik a Klik: a város 30 millióval olcsóbban meg tudja oldani az iskolák működtetését, mint az állami mamutszervezet.

A település ugyanis eddig évi 144 milliót fizetett az iskolák fenntartásért, de úgy számolják, hogy 110 millióból maguk is meg tudnák oldani az üzemeltetést.

Az oktatásba nem szólhatnak bele

A közel félezer olyan településből, ahol a lélekszám meghaladta a háromezret , a többség már első körben úgy döntött, hogy inkább saját maga fizeti a települési iskolák működtetését. Jelenleg pedig már közel a kétharmaduk vállalta magára ezt a feladatot.

Mindez azonban csak azt jelenti, hogy az infrastruktúra kezelése az önkormányzatokhoz kerül, de a fenntartás más részeibe - például az oktatási programba, a tanárok vagy az igazgató kinevezésébe – a településeknek továbbra sincs semmi beleszólásuk.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Ezt is szeretjük