A héten a HVG.hu botrányt robbantott Schmitt Pál doktori disszertációjáról szóló cikkével, amely felvetette a plágium gyanúját, kiderült ugyanis, hogy az iromány nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.

Gavra Gábor, a HVG.hu főszerkesztője az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, a cikk - megszakításokkal - kilenc hónapig készült, az anyagot egy törzskommentelőjük jegyzi, aki nem akarja, hogy felfedjék kilétét. Annyit azért elárult még Gavra Gábor, hogy a szerzőnek volt gyakorlata a doktori disszertációkat illetően, olvasott már ilyen anyagokat.

Hogy miért épp Schmitt disszertációja után kezdett el kutatni az ismeretlen szerző, arra Gavra Gábort azt mondta: az egész a Guttenberg-üggyel indult - Karl-Theodor zu Guttenberg német védelemi miniszterről 2011 februárjában derült ki, hogy 2007-ben benyújtott doktori disszertációjában több mint száz olyan szövegrész szerepel, amelyet forrásmegjelölés nélkül más szerzőktől vett át -, és volt még apropója, a Schmitt Pálról megjelent portrékötet, amelyben megemlékezett doktori címének megszerzéséről.

Ebből kiderül, hogy az államfő filozófiatörténetből szerzett kisdoktori fokozatot, ami mindenképp felkelthette az érdeklődést, mert egy testnevelési egyetemen nem szokás filozófiatörténetből doktorálni.

Lausanne-ig kellett "elmenni"

A szerző mindezek fényében megkereste a disszertációt, és feltűnt neki, hogy abban egészen furcsa mondatok vannak, és itt nem a helyesírásra kell gondolni. Ezt követően, mivel felmerült, hogy fordításról van szó, körülnézett az adott időszakban keletkezett szakirodalomban, ám ekkor még csak a bolgár szerző 1996-ban megjelent művével találkozott, amelynek felépítése "igen emlékeztetett" Schmitt irományára. Ez viszont később jelent meg, mint a disszertáció.

Magyar politikusok egykor és most

Magyar politikusok egykor és most

Ezután egy időre abbahagyta a kutatómunkát, de nem teljesen, így bukkant rá néhány hónappal később a bolgár író 1987-es művének tartalomjegyzékére. Ekkor derült ki, hogy ez a - kéziratban maradt - tanulmány az őse a '96-os írásnak.

A '87-es alkotást a lausanne-i Olimpiai Múzeumból kölcsönözte ki a szerző, mivel csak így lehetett hozzájutni. Ezután kapcsolódott be a HVG.hu, az író ugyanis őket kereste fel először a történettel. A leírtak hitelességének ellenőrzésén több munkatárs kezdett el dolgozni.

Nem merült fel a politikai haszonszerzés gyanúja

Gavra Gábor nem árulta el, mennyi pénzt kapott az író a cikkért, csupán annyit mondott: a magyar média egyik nagy betegsége, hogy az oknyomozást nem tudja megfizetni, ezzel a realitással a szerző is tisztában volt. A főszerkesztő leszögezte, nem volt jel arra, hogy politikai haszonszerzés miatt készült el a cikk, politikai indíttatása a szerzőnek nem volt.