Hosszas huzavona és vitázás után, felháborodások és tiltakozások kereszttüzében, novemberben végül döntött a parlament a hajléktalanok sorsát illetően: 293 igen szavazattal, 61 ellenében elfogadták a szabálysértési törvény módosítását. A szigorítás értelmében az, akit fél éven belül kétszer rajtakapnak, hogy életvitelszerűen használja a közterületet, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújtható.
A változtatást 13 fővárosi fideszes politikus indítványozta még júniusban. A kezdeményezők között volt Rogán Antal belvárosi és Papcsák Ferenc zuglói polgármester, majd időközben csatlakozott hozzájuk a VIII. kerület polgármestere, Kocsis Máté is, akit októberben neveztek ki hajléktalanügyi referenssé. Az államfő jóváhagyta a megszavazott törvénymódosítást, mely megjelent a Magyar Közlönyben, így már biztos, hogy december 1-jétől életbe lép az új jogszabály.
Áprilisban Tarlós István még 50 ezer forintig terjedő pénzbüntetést javasolt annak érdekében, hogy a hajléktalanok és az ingóságaik eltűnjenek az utcákról. A főpolgármester már korábban is kemény kézzel kívánta megoldani az elhatalmasodó helyzetet: megtiltotta, hogy a hontalanok az aluljárókban keressenek menedéket, ám ezzel csupán azt érte el, hogy egyre többen aludtak a köztereken.
A Fővárosi Közgyűlés az ombudsman ellenzésére sem vonta vissza a hajléktalanokat érintő közterület-használati rendeletét, mely nemcsak a civil szervezeteknél csapta ki a biztosítékot. Egyetértés hiányában Somfai Ágnes LMP-s képviselő lemondott a fővárosi hajléktalanügyi megbízott tisztségéről.
Ez volt szeptemberben, de a kedélyek továbbra sem csillapodtak. Bár novemberben már várható volt, hogy az indítványozott törvénymódosítást elfogadják, az utolsó felvonás sem zajlott eseménytelenül. Józsefvárosban tüntetők foglalták el Kocsis Máté polgármester irodáját, akik ülősztrájkkal és transzparensekkel tiltakoztak a hajléktalanellenes politika ellen.
Miután a hivatal biztonsági őrei nem bírtak el az összeverődött csoporttal, rendőri erővel távolíttatták el őket. A 23 irodafoglalót végül pénzbírságra ítélték, az ellenük felhozott vád pedig hatósági intézkedés elleni engedetlenség volt.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az ellátás hiányosságaira hívta fel a figyelmet jelentésében. Szabó Máté attól tart, hogy az időjárás kedvezőtlenebbre fordulásával súlyosbodik a hajléktalanok helyzete, vagyis folyamatosan növekszik majd a megbetegedésekkel küzdő hontalanok száma. Úgy véli, hiányos egészségügyi ellátást kapnak az utcán élők, valamint kevés a szakember és a melegedő-férőhely.
Az ombudsman szerint aggodalomra ad okot, hogy a kórházból kikerülő hajléktalanoknak kisebb az esélye a szövődménymentes felépülésre, így gyakorlatilag végleges egészségromlás vagy többszöri visszaesés tapasztalható az állapotukban. Ezért azt szorgalmazza, hogy lényeges állami feladattá váljon az egészségügyi ellátó rendszerek megfelelő szinten való működtetése úgy, hogy a hontalan betegek alapvető jogainak érvényesülése biztosítva legyen.
A módosítás parlamenti megszavazása után a Jobbik is hangot adott a véleményének. Staudt Gábor szerint pont azok a pártok akarnak politikai tőkét kovácsolni a kiélezett hajléktalanügyből, melyek korábban nem léptek fel hatékonyan a probléma ellen, így nagy szerepük volt abban, hogy a hontalanok száma ilyen mértékűre növekedett.
A Jobbik álláspontja, hogy a hajléktalanoknak munkát és elhelyezést kell biztosítani, viszont következményekkel számolhat az, aki törvényen kívül helyezi magát. Javaslatukra az is belekerült a törvénybe, hogy nem alkalmazható a büntetés abban az esetben, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.
A kormány plusz szavazati jogot adott volna a gyerekeseknek. Közben visszavonulót fújtak, és ez az emberek véleményét látva jó döntés volt.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
