Mi lesz a Corvinusszal?
Zűrzavar a felsőoktatás átalakítása körül
Mást mond a tervezet, mást az államtitkár. Egy biztos: változtatni kell, ez az, amivel mindenki egyetért.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A hét közepén robbant a bomba Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felsőoktatási koncepciója körül. A kiszivárogtatott tervezet szerint csak 12 egyetem és négy főiskola maradna meg az eddigi 29-ből, a megszűnő egyetemek között lenne a Corvinus is. Az intézmény szakjait négy másik intézmény között osztanák szét.
A tervezet óriási felháborodást keltett, az egyetem rektora kijelentette: küzdeni fog a Corvinus megmaradásáért. Erre azonban talán nem is kerül sor - derült ki pár nappal a kiszivárogtatott koncepció után. Hoffmann Rózsa a TV2 reggeli műsorában kijelentette, a Corvinus meg fog maradni, mivel arra szükség van.
Az államtitkár leszögezte, félreértésen alapultak azok a hírek, melyek szerint az egyetemet be fogják zárni. - Ilyen rossz ötlete nem születhet senkinek, aki az oktatással foglalkozik - jelentette ki.
Az államtitkár elmondta azt is, egyelőre csak ötletelés folyik, és a racionálisabb szerkezet kialakításának lehetőségeit vizsgálják. Arra, hogy milyen formában működne tovább az egyetem, kitérő választ adott.
Mint mondta, előbb megnézik, hogy egyáltalán van-e értelme új egyetemi struktúra kialakításának. Ugyanakkor azt is mondta, hogy jelenleg 201 helyszínen mintegy 160 karon folyik képzés 29 állami intézményben, ez egy 10 milliós országban soknak tűnik.
A változtatással egyetértenek
Az ország lélekszámához képest nincs túl sok egyetem, de a karok számán lehetne változtatni - közölte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint átfogó felsőoktatási stratégia kidolgozására van szükség a helyzet rendezése érdekében.
Ugyanitt nyilatkozott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója is, aki szintén egyetért a változtatások szükségességével, ám szerinte alaposan meg kell vizsgálni, mi is van az adatok mögött, a felsőoktatási intézmények számának alakulását például nem lehet a térségi lefedettség nélkül vizsgálni.
A szakember szerint a legnagyobb baj a széttagoltság, pedagógusképzés például 20-25 helyen folyik az országban, de a karok, kihelyezett telephelyek száma rendkívüli módon megnőtt, ezért összevonásokra, beolvasztásra mindenképp szükség van, hogy javulhasson az oktatás minősége.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
Azt is hangsúlyozta azonban, hogy ha az állam részben kivonul a felsőoktatásból, az nem járhat azzal, hogy az egyetemek csak az elit számára lesznek elérhetőek.
