Nem minden hallgató jár rosszul: mutatjuk, ki az a 26, akinek nem kell aggódni

Az MNB akadémiája nem szűkölködik, mint a felsőoktatás.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy nyilvánosságra került tervezet szerint több szak, sőt, egyetemi karok is megszűnhetnek a kormány intézkedései miatt, ami ellen ismét rengeteg hallgató és tanáraik kezdtek tiltakozásba. Mindeközben Matolcsy György alapítványai brutális pénzekért képeznek egy unortodoxiára fogékony szűk kört. 250 milliárd forintos költségvetésből jelenleg például ösztöndíjakat és 20 hallgató oktatását finanszírozzák.

Mindezt az államhoz tartozó jegybank pénzén, jóval többért, mint amennyit az állami intézmények összesen kapnak az államtól idén.

Az egyetemek önállósága és a szakok száma is csökken

Tovább csökkenti a kormány az egyetemek és főiskolák önállóságát, mivel egy tervezet szerint konzisztóriumokat, tehát egyfajta ellenőrző bizottságot állítanának az intézmények élére. A kormány már most is nevezhet ki kancellárt egyetemek/főiskolák élére, aki a gazdálkodást felügyeli.

A leglátványosabb változás mégis az lesz, ha a tervezet elfogadásra kerül, és rengeteg szak szűnik meg. Sőt, az ELTE TTK-n két olyan szak "betiltásra" kerülhet, amire már most is csak költségtérítéses hallgatók járnak, miután az állam két éve beszüntette a támogatást. Ez pedig feltehetően a társadalomtudományi kar megszűnését jelenti, mivel bevételeik 60%-a kiesik. Bár a két szak közül az egyiknél visszakozott az államtitkárság, így talán lesz esély a kar megtartására, de komoly veszteségre kell számítania.

Az egyetlen pozitívuma a tervezetnek, hogy valamivel több pénzt adna az intézményeknek a hallgatók után, ami évek óta csak csökkent. Idén egyébként 143 milliárd forintot szán az állam a teljes magyarországi felsőoktatásra. Emellett az intézmények saját maguk várhatóan 283 milliárd forintos bevételt termelnek.

250 milliárd forintból ösztöndíjakat és 26 ember képzését finanszírozza az MNB

Múltkor írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Banknál nem igazán tudják, hogy mire költöttek el 250 milliárd forintot - legalábbis erre utal, hogy bár a jegybank ad helyet honlapján, nem tudnak felvilágosítást adni a Pallasz Athéné alapítványok tevékenységéről.

Most az alapítványoktól közvetlenül kaptunk felvilágosítást a tevékenységekről. Ebből kiderül, hogy a négy alapítvány közül valamelyik csak ösztöndíjakkal foglalkozik, de olyan is akad, amin PhD képzéseket kínálnak, és több nagy egyetem oktatóit is foglalkoztatják.

"A Pallas Athéné Domus Scientiae - PADS - Alapítvány rendelkezik PhD képzéssel, amelyben az állami felsőoktatási intézmények doktoranduszai vehetnek részt" - írták. Az alapítvány egyébként közgazdasági, pénzügyi és gazdálkodástudományi területen képez szakembereket. A PADS kiegészítő képzést nyújt doktorandusz hallgatóknak.

Kiknek szólnak a költséges képzések?

Hogy kik vehetnek részt az exkluzív gazdasági képzéseken? "A PADS 6+2 féléves PhD képzésében jelenleg 26 tehetséges fiatal vesz részt, a szeptemberben induló, 2015-2016-os évfolyamban 20 doktorandusz számára lesz férőhely" - írták. Az alapítvány szerint azonban a következő tanévre ennél nagyobb létszámra kell számítani, mert mint írják, az első év tapasztalatai pozitívak.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

És hogyan lehet bejutni a képzésekre? "Az új évfolyamra azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik felvételt nyertek valamely Magyarországon akkreditált doktori képzésére, és első vagy második évüket kezdik anyaintézményükben." A kapu tehát bárki előtt nyitva áll.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ezt is szeretjük