100 milliárdokat bukik az ország
Túl sokan dolgoznak külföldön
Sokan idegenben vállalnak munkát, ezért Magyarország hatalmas adóbevételtől esik el.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Sokan vannak, akik számára a külföldi munkavállalás tűnik az egyetlen kiútnak a rossz anyagi helyzetből, és ez az ország adóbevételén is érződik.
Százmilliárdoktól esünk el
A feltételezett félmillió külföldön dolgozó magyar után éves szinten több százmilliárd forint adó nem folyik be a költségvetésbe, a teljes kiesés pedig - figyelembe véve, hogy a távol levők jövedelme se jelenik meg a magyar gazdaságban - ezermilliárdokban mérhető - áll a Napi Gazdaság szerdai összeállításában.
A lap számítása szerint minimálbérrel számolva is havonta 31 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezne a félmillió alkalmazott után, ami éves szinten 370 milliárd forint. Ez a GDP 1,4%-a. Ugyanez bruttó 250 ezer forinttal számolva havi már 79 milliárd, éves szinten pedig majd' ezermilliárd forint.
A lap összeállításában arra is kitér, hogy mind többen vágnak neki családostul: már nemcsak a nyugati határszéleken, hanem az Ormánságban, sőt, az Alföldön is számos olyan kistelepülés van, ahonnan elment a munkaképes lakosság 65-70%-a.
Európa-szerte rossz a helyzet
Őry Csaba fideszes EP-képviselő Brüsszelben kiábrándítónak nevezte a jelenlegi európai állapotokat. Mint mondta, a szociális helyzet folyamatosan romlik, a munkanélküliség pedig folyamatosan növekedik. A 27 EU-tagország közül tavaly csak hétben javult a foglalkoztatási helyzet, 20-ban romlott. A képviselő hiányolta az érdemi munkahely-teremtési terveket, a munkát terhelő adók csökkentését, a feketemunka visszaszorítását, a bérmeghatározási rendszerek korszerűsítését.
A szocialista Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy több tagállamban, így Magyarországon elértük a lakosság tűrőképességének határát. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon már második alkalommal indult Budapestre éhségmenet, több hátrányos helyzetű térségből.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
Az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a magyar kormány folytatja a megszorításokat, forrást von ki a felsőoktatásból és az egészségügyből, kilátástalan helyzetbe hozza a szerény jövedelműeket. Úgy véli, az elhibázott gazdaságpolitika következménye az, hogy mostanra több mint félmillió, többségében fiatal magyar vállal munkát külföldön.
OLVASD EL EZT IS!
- pénz
- adó
Még több adót akar beszedni a NAV
- munka
- szabadság
Új szabály: tízezreket bukhatsz, ha februárban mész szabadságra
- adó
- belföld
