Kevesebb pénz a családoknak: a kormány szerint nem megszorítás, hanem átszervezés

Az Orbán-kormány 902 milliárdos spórolást helyezett kilátásba a konvergenciaprogramban, korábban pedig a Széll Kálmán-tervből is kiderült, hogy számos területen várható nagyarányú pénzmegvonás.

A tervek között szerepel a munkanélküli ellátások folyósítási idejének kilenc hónapról három hónapra csökkentése, mindez úgy, hogy a munkanélküliség átlagos ideje jelenleg több mint 18 hónap. A kormány emellett nominálisan befagyasztja a családtámogatások - azaz például a családi pótlék és a gyes - összegét is.

A miniszterelnök ettől függetlenül kijelentette, hogy nem lesznek megszorítások. De ha a fenti intézkedések nem megszorítások, akkor mik? És ha ez nem megszorítás, akkor a kormány szerint mi az?

Kérdéseinkre a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság hosszas választ adott. Az államtitkárság közölte: a kormány nem megszorít, hanem az történik, hogy mindazokat a területeket átszervezik, ahol évek óta "feneketlen zsákként folyik ki a pénz". Emellett kiszűrik a potyautasokat is.

- Ez azt jelenti, hogy azok számára, akik indokolatlanul, megalapozatlanul élvezik a közpénzek kényelmét, az állam elzárja a pénzcsapokat - közölték.

Az államtitkárság úgy véli, a megszorítás ezzel szemben az, amikor a döntéshozók saját rossz döntéseik és tehetetlenségük árát pénzbehajtással teremtik meg, és onnan is elvesznek, ahol nagyon is alapos és indokolt az állam támogatása. Mindeközben pedig az állam rossz működésén semmit sem változtatnak, ezért újra és újra csak elvesznek az emberektől, "ahogy azt jócskán tapasztalhattuk a korábbi szocialista kormányok alatt".

Az államtitkárság a családtámogatások befagyasztásával kapcsolatban közölte: a családtámogatásokat a kormány megalakulása óta bővíti, a családi adórendszernek köszönhetően például 150 milliárd forinttal több maradt a magyar családoknál már az idén is. A több gyermeket nevelők idén januártól még a gázt is kedvezményesen kapják.

Válaszukban ugyanakkor arra már nem tértek ki, hogy a családi adórendszernek főként azok a nyertesei, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, hiszen az alacsony jövedelműeknek nincs annyi adója, amelyből teljes egészében le lehet vonni az adókedvezményt.

Így, valamint a családtámogatások összegének nominális befagyasztásával és a várható infláció tükrében viszont a szegény családok meglehetősen rosszul járnak, támogatásra pedig elsősorban ők szorulnának.

Az államtitkárság válaszában azt sem említi, hogy a munkanélküli ellátások folyósítási idejének harmadolását miért nem tekintik megszorításnak. Holott az intézkedéssel az állástalanok anyagilag is nehéz helyzetbe kerülnek, különösen azok, akiknek nem sikerül három hónap alatt munkát találniuk. Márpedig ez többekkel előfordulhat, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az álláskeresés átlagos ideje nem három, hanem több mint 18 hónap.

Az államtitkárság csupán annyit közölt: a jelenlegi kormány elkötelezett amellett, hogy a lakosság szociális biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsa.

- Például számos intézkedést hozott a drámaian eladósodott lakáshitelesek védelme érdekében, és befagyasztotta a rezsidíjakat. Mint ismeretes, a kormány minden vitát felvállalt például a bankokkal, a válságadó bevezetése kapcsán egész ágazatokkal annak érdekében, hogy az ő fokozott tehervállalásukat érvényesítse, és ne a lakosságra hárítsa annak az árát, hogy az ország működjön, és a szocialisták után hátramaradt óriási államadósságot ki tudja fizetni - tették hozzá.

• kormány
• széll kálmán-terv
• belföld
• konvergenciaprogram
• Terasz