A bizottsági munkáért is biztosítana többletjuttatásokat az országgyűlési képviselőknek az Alkotmányügyi Bizottság albizottsága, mely a képviselők fizetéséről szóló új szabályozást készíti elő. Az albizottság Lázár János fideszes frakcióvezető koncepciójából kiindulva dolgozza ki álláspontját.

A testület a hétfői ülésen elhangzottak szerint várhatóan olyan országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, mely a helyettes államtitkári javadalmazással egyező tiszteletdíjat biztosítana a képviselőknek - ez jelenleg csaknem havi bruttó 750 ezer forint -, egyezően a Lázár-féle koncepcióval.

A kiinduló dokumentum azonban további pénzbeli juttatást nem biztosított volna, az albizottság azonban módosítana ezen. Többségi álláspontjuk szerint az alapilletmény 20%-a járna a képviselőknek pluszban egy rendes bizottsági tagságért, a kiemelt bizottsági tagságért pedig annak 30%-a. A második bizottsági tagságért plusz 10% lenne a díjazás, a vizsgáló- és eseti bizottságokért pedig 5%.

A bizottsági elnökök ezen felül plusz 30%-ra lennének jogosultak, az alelnökök pedig további 20%-ra. Az Országgyűlés jegyzőinek plusz juttatása az alapilletmény 30%-a lenne, és a tisztséget úgy vennék figyelembe, mint első bizottsági tagságot.

Mindenki kapna még azért valamennyi pénzt

Az Országgyűlés alelnöke pluszban az alapilletménye 70%-át kapná, az Interparlamentáris Unió elnöke plusz 40%-ot, alelnöke 20%-ot. Az Országgyűlés elnökének fizetését külön törvény szabályozza.

Minden frakció esetében egy frakcióvezető és egy frakcióvezető-helyettes plusz juttatását finanszírozná a Ház, valamint a frakció létszámától függően a második és minden további ötven fő esetében plusz egy helyettesét. Az arányszám az Országgyűlés létszámának kétszáz főre csökkentése esetén 25-re esne. Megegyezés született azonban arról, hogy a frakciók a saját költségkeretük terhére bármennyi frakcióvezető-helyettest választhatnak.

A frakcióvezető plusz díjazása az alapilletmény 30, a helyettesé pedig 20%-a lenne. A bizottságban vita alakult ki, végül elnapolták a döntést arról, hogyan szankcionálható a bizottsági ülésekről való rendszeres távolmaradás.

Bár Rubovszky György - KDNP - elnök azt javasolta, hogy megfelelő technikai lehetőségek hiányában ezt ne szankcionálják, az ülésen Schiffer Andrást - LMP - helyettesítő Szilágyi Péter szerint a bizottságoknak is szavazógépet kellene használniuk, így megállapítható lenne a jelenlét. Ezt kormánypártiak a költségekre hivatkozva utasították el, valamint azzal, hogy gépi szavazás esetén a helyettesítést nem lehetne megoldani, ez pedig ellehetetlenítené a bizottsági munkát.

Elveszhet a 400 milliós spórolás

Ha ez a verzió lép életbe, akkor félő, hogy elvész az a 400 milliós spórolás, amivel járt volna a Lázár-féle módosítás. Amint azt kiszámoltuk, a bruttó 750 ezer forintos bérrel valójában a következő választásokig 399 millió forintot takaríthatna meg az állam, ennyivel kerülnének kevesebbe összességében a képviselők, akikre egyébként évi 4 milliárd forintot költünk.