Május elsejétől Németország is feloldotta munkaerőpiacát, így a magyarok a bonyolult adminisztrációs tehertől mentesülve dolgozhatnak az országban. Jó hír, hogy a német munkaerőpiac tárt karokkal várja a szakembereket, az országnak a legfrissebb hírek szerint mintegy kétmillió külföldi, képzett munkaerőre van szüksége.
Az Európai Unió hivatalos álláskereső portálján, az Euresen több mint 300 ezer álláshirdetés található, amely Németországba szól. Közel 10 ezer főt keresnek gazdasági, jogi, társadalomtudományi és művészeti területre, valamint az értékesítési, szolgáltatási és tisztítási egyszerű foglalkozásokra.
Tízezernél több szabad állás szól az IT- és a mérnöki szektorba, 20 ezer szabad állás az irodai személyzetnek, 20 ezernél több embert keresnek az egészségügy területére, 30 ezernél több munka szól a vendéglátó-ipari szektorba, 40 ezer főnél több ember kell a számviteli, pénzügyi és értékesítési területre. Vezetői munkakörökből sincs hiány, közel 10 ezer vezetői állás található az oldalon.
A szabad munkavállalás előnye, hogy azzal nemcsak az adminisztráció lett egyszerűbb, a dolgozóknak egyenrangú feltételeket kell biztosítani a bérek és a béren kívüli juttatások tekintetében is.
A bérek pedig Németországban egyáltalán nem alacsonyak. Egységes minimálbér nincs, az szakmánként és területenként változó, annyi elmondható, hogy a minimumkereset átlagosan 10 euró/óra. Ez mintegy 450 ezer forint egy hónapra, ha valaki ötnapos munkahéttel és nyolcórás munkanappal számol. A minimálbéreket ezen a linken nézheted meg.
A német munkák után célszerű az Európai Unió hivatalos álláskereső portálján, az Euresen körbenézned. Ha mégsem emellett döntesz, akkor a következő tanácsokat kell megfogadnod: soha ne higgy túl csábító ajánlatoknak, mert azok általában valamilyen átverést takarnak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a közvetítő pénzt kér a szolgáltatásaiért.
Az állásközvetítés - legalábbis a munkavállalók felé - a komoly cégeknél mindig ingyenes. Azt sem árt tisztáznod már rögtön az elején, hogy a munkáltatód biztosít-e szállást, étkezést a számodra. Gyakori, hogy a vendéglátás területére jelentkező dolgozók azt hiszik, hogy ez automatikusan jár, viszont munkáltatótól függ, hogy ezt beleépíti-e a bérbe, vagy sem.
Fontos továbbá, hogy ha már kint vagy, vigyázz az irataidra: az útleveled, lakcímkártyád, személyi igazolványod soha ne add át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válsz.
A munkavállalókban felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történik velük, ha kint vállalnak munkát, melyik országban kell adózniuk, és ha elvesztik a munkájukat, akkor honnan kapják az ellátást.
A Nemzeti Adó - és Vámhivatal lapunknak korábban elmondta, a külföldön dolgozó magyar magánszemély a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható. Ez a főszabály, amely alól kivétel a magyar munkáltató által elrendelt 183 napnál rövidebb külföldi kiküldetés során szerzett jövedelem, mely Magyarországon marad adóztatható.
Fontos, hogy ha a magánszemély magyar adóügyi illetőségű, azaz magyar adóalany marad a külföldi tartózkodása során, akkor a külföldön megszerzett jövedelem után Magyarországon is keletkezik adókötelezettsége.
A magánszemély elsősorban akkor marad magyar adóalany, ha a külföldi tartózkodása ideiglenes, és annak időtartama során a magyar gyökereit, elsősorban az állandó lakóhelyét megtartja. Ebben az esetben a külföldön adóköteles jövedelem önmagában ugyan nem adóköteles, de befolyásolhatja a magyar forrásból származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét.
A 2010. évben ilyen módon külföldön megszerzett jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, amely a magyar forrásból származó jövedelmeket feljebb tolhatja a magasabb adókulcs felé, és amelyet a 1053. számú bevallás 20. sorában kell bevallani.
A 2011. évben megszerzett, külföldön adóköteles jövedelem kizárólag abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy az a magyar adójóváírásra - az alacsony jövedelműek adókedvezményére - való jogosultságot rontja.
Az Európai Unión belül mozgó munkavállalók társadalombiztosítási jogállását közösségi szintű irányelv rendezi - közölte a NAV. E jogszabály alapján az egyetlen államban munkát végző munkavállalók a munkavégzés helye szerinti állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartoznak.
A több államban párhuzamosan munkát végző magánszemélyek is kizárólag egy állam joghatósága alá tartoznak, mely államot a közösségi rendelet jelöl ki. Kijelenthető tehát az is, hogy a kizárólag Németországban dolgozó magyar magánszemély Németországban köteles a járulékok megfizetésére, és a német egészségügyi ellátások igénybevételére jogosult. Éppen ezért a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét a magyar OEP részére be kell jelenteni.
A több halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa helyszínén jártunk. Fel tudták dolgozni a devecseriek a történteket? Épülnek már az új házak, vagy megrekedt az újjáépítés?
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
