Hallgasd meg Kossuth eredeti hangját! - Páratlan felvétel

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi Kossuth hangját. Hallgasd meg te is!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi Kossuth hangját. Hallgasd meg te is!

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.

A röviddel azelőtt Amsterdamban négyezer forintért vásárolt, jó minőségű készülék Edison 1877-ben szabadalmaztatott találmányának már egy továbbfejlesztett, valószínűleg elektromos erővel hajtott változata lehetett.

Tulajdonosa, a jómódú Felner egyike volt annak a 845 magyarnak, akik 1889 őszén – a párizsi világkiállításra utazóban – Torinóban felkeresték a kormányzót. Ajándékképpen egy kevés hazai földet is vittek magukkal.

Kossuth rendkívül meghatódott a gesztustól és közel két órán át beszélt életéről, öregségéről, betegségéről, a magyar politikai életről. Ekkor merült fel a hallgatóságban, hogy a férfi élő szavát meg kellene örökíteni, és hazavinni az otthoniaknak.

Az 1890. szeptember 20-án készített hangfelvétel páratlan hangrögzítéstörténeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti.

A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. Mivel a rendkívül sérülékeny, átlagosan 30–40 lejátszásra hitelesített viaszhengereket többszázszor is leforgatták, erősen megrongálódtak, ráadásul a három hengerből egy 1919-ben elveszett.

A fennmaradt kettőből az egyik törött, a másik repedt állapotban került be 1932 végén, 1933 elején a Magyar Nemzeti Múzeumba Felner Károly ajándékaként, a Pesti Hírlap szerkesztősége közvetítésével, egyéb Kossuth-ereklyékkel együtt.

Miután Lajtha László zeneszerző-népzenekutató átírási kísérlete az 1930-as években eredménytelennek bizonyult, becses nemzeti ereklyénket hosszú ideig a teljes pusztulás fenyegette.

Az 1960-as évek végén a Széchényi Könyvtár Zeneműtárának akkori vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezte a történelmi hangfelvétel megmentését. Kérésére Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa magnetofonszalagra vette és egyedi, kemény lemezre is rögzítette a beszéd befejező részét, amennyi a hangfelvételből megmenthető volt.

Újházy László hangmérnök további restaurációja a beszéd érthetőségét nagyban javította. Kettőjük munkájának eredményeképpen adták ki 1977-ben a „Kossuth hangja” kislemezt Hegyi-Füstös István gondozásában, akinek köszönhetően a beszéd részlete 1974. augusztus 17-én már a Magyar Rádióban is elhangzott.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Végül Kossuth halálának centenáriumán, „A Kossuth-emigráció fényképeskönyve” című kiadvány mellékleteként CD-n is megjelent a véglegesnek tekinthető rekonstrukció.

Cikkünk a mek.oksz.hu/kossuthhangja linken található szöveg alapján készült.

Kiemelt kép: Getty Images

Ezt is szeretjük