Nincsen meleg víz, kikapcsolták a telefont: ennyi jár 2014-ben Magyarországon a sérült gyerekeknek?

A központosítás zűrzavart hozott.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Múlt hét óta a Pető Intézet sorsa végre rendeződni látszik, ám összességében lesújtó helyzetet festenek a speciális nevelési igényű - sni - gyerekek ellátása felől érkező hírek.

Filléres gondok és embertelen körülmények, aminek a levét végül a sérült gyerekek és szüleik isszák meg. Mi vezetett idáig, és van-e kiút?

A központosítás zűrzavara

Komoly csapás és gyakran életen át tartó nehézség egy szülőnek, ha gyermeke nem teljesen egészségesen jön világra. Persze ilyenkor egy szülő egyből igazodik a helyzethez, és megpróbálja a lehető legteljesebb életet biztosítani gyermekének. Sajnos ez manapság egyre nehezebb.

A kormány deklarált célja volt, hogy központosítsa a közoktatást. Ennek leglátványosabb eleme, hogy az addig önkormányzati fennhatóság alá tartozó iskolák az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - KLIK - irányítása alá kerültek. Minden és mindenki, aki a közoktatásban érintett, most a KLIK fennhatósága alatt áll, mely az ország legnagyobb munkáltatójává avanzsált.

A legelesettebbek jártak a legrosszabbul

Az átalakuló rendszernek sok intézmény vesztese lett, de a sérült gyerekek ellátásért dolgozók, illetve a testi vagy lelki sérüléssel élő kicsik szenvedték el a legnagyobb károkat. Legutóbb a 444.hu közölt intézményvezetői pályázatokat, melyekben elképesztő állapotokat festenek le egyes intézmények mindennapjairól.

A pszichológusok, logopédusok, illetve mindenki, aki az sni gyermekek fejlesztésével foglalkozik, az új törvény óta egyetlen központhoz tartozik.

Ami viszont eddig helyi szinteken működő szakszolgálatokon keresztül jól ment, annak a megszervezése egyetlen állami központból megoldhatatlan feladatnak tűnik, ám kérdés, hogy ez pénzhiány, hozzá nem értés, vagy a hibás tervezés eredménye.

Kétféle intézményben fejleszthetik a sérült, speciális ellátást igénylő gyerekeket. A vegyes intézményekben egészséges társaikkal együtt tanulhatnak az sni gyerekek, ám ehhez arra van szükség, hogy az intézményhez kijárjon a megfelelő szakember. Ezeket most az új, központi szakszolgálat vezényli. Ilyen szakembereket például egy óvoda nem is tudna alkalmazni, hiszen nincs rá keret, így ezen szakemberek általában több megyét is ellátnak utazó szakemberekként.

Ebben a rendszerben csak az nem veszít, akinek van pénze magánintézménybe íratni sérült gyerekét. Hiába a család, erre nem érzékenyek a politikusaink. Nézz képeket a családos politikusokról!

Igazán ritka a fotó Orbán Viktorról és feleségéről

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az integrált oktatás végnapjai?

A 444.hu cikke szerint az intézmények némelyikében borzalmas állapotok uralkodnak. A mozgáskorlátozottak bejutása sok helyen nem megoldott, fűtés nincs, se melegvíz, a telefont kikapcsolták. Olyan intézeti épület is akad, ahová a gyerekek vizsgálatához eszközöket is a dolgozók kénytelenek megvásárolni saját pénzből. Mindez pénzhiányra utal, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy adminisztratív, szervezési okok állhatnak a háttérben és a pénz nem ér el rendeltetési helyére.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Bár a törvény szerint ha az ezzel foglalkozó bizottság kimondta, hogy a gyermeknek szakember segítségére lenne szüksége, törvénytelen megtagadni tőle, az integrált oktatásban ez néha mégis teljesíthetetlen feladatnak látszik.

Így azonban az sni gyerekek kikerülnek az - eddig sokak elmondása szerint kitűnően működő - integrált oktatásból, és visszakerülnek a speciális intézményekbe. Pedig a szülők általában azért részesítik előnyben az integrált intézményeket, mert ott a gyermek egészséges társaival együtt fejlődhet, nem kell elszigetelődnie kortársaitól, nem érzi annyira a gyermek, hogy ő más.

Az Aranyhíd intézetnél, melynek viszontagságairól beszámoltunk, a bizottság megállapította, az oda járó gyerekeknek milyen ellátásban, milyen szakemberek kezelésére van szüksége. A szülők szeptemberben mégis azzal szembesültek, hogy nem lesz elegendő szakember, így egyes terápiák megszűntek. A KLIK tehát ebben az esetben saját törvényét szegte volna meg, ha nem biztosítja a megfelelő szakembergárdát. Cikkünk megszületés után azonban a központ megnyugtató választ adott, és rendezte a helyzetet a szombathelyi iskolában. Úgy tudjuk, azóta nincs szakemberhiány.

A problémák a speciális intézetekben is egyre gyakoribbak. Bár egyes intézmények kálváriája már megoldódott, ahogy a Pető Intézet is megmenekülni látszik, ez csak néhány esetet jelent, ám a problémák a legtöbb intézményben megmaradnak. A gond, hogy csak egy-egy intézménynek külön tudnak segíteni, ám feltehetőleg a rendszer maga hibás, és minden gond forrása ez.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az ATV Reggeli start című műsorában azt mondta a gyógypedagógia helyzetéről, hogy a problémák eddig is léteztek, ez az új rendszer azonban felszínre is hozta ezeket. Arról nem beszélt, hogy milyen megoldást eszeltek ki a minisztériumban. A Pető Intézet államosításának bejelentése óta próbáljuk elérni az államtitkár urat, ám egyelőre eredménytelenül.

Hogy régiek a gondok, azt némileg cáfolja a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület megállapítása, melyet még 2012 decemberében tettek, és a kormány terveit kritizálják, mert szerintük például a fővárosban kevés logopédussal terveztek, tehát egyszerűen nem tudták a KLIK-nél, hogy mennyi szakember kell egyes területekre.

Hogy pontosan mik okozzák a jelenlegi problémákat, az illetékesek nem adnak választ, de a sajtóban a minisztérium és a KLIK részéről is általában tagadják a gondokat, vagy gyors megoldást ígérnek. Mi is kerestük a KLIK-et, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A kormány hajthatatlannak tűnik, a KLIK akkor is marad, ha eddigi vezetőjét - minden bizonnyal a botrányoktól nem függetlenül - nemrég közös megegyezéssel eltávolították.

Megkeresésünkre a Klik a cikk megjelenése után küldte meg válaszát, amit változtatás nélkül közlünk:

"A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló 15/2013 EMMI rendelet alapján a pedagógiai szakszolgálati rendszer átalakítása, a rendszer kiépítése, a szervezeti struktúra kialakítása 2013-ban lezárult a 19 megyei és az 1 fővárosi szakszolgálat létrehozásával. Mind a jogszabályi környezet, mind az igényekhez igazított szolgáltatás flexibilitásából adódóan, egy folyamatos fejlődésen, változáson átmenő rendszerről beszélünk. Az így létrejött új Pedagógiai Szakszolgálati rendszer hosszú távú feladata a rugalmas, a helyi igényekhez igazodó pedagógiai szakszolgálati hálózat kialakítása, amely minden érintett számára biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést úgy, hogy az igénybevétel a családoknak ne jelentsen aránytalan terhet. Az új szakszolgálati struktúra még nagyobb figyelmet szentel a befogadó intézményekkel történő szoros együttműködésre. A megyei szintű központi irányítás lehetőséget biztosít az ellátási hiányosságok feltárására és azok megszüntetésének gyors és hatékony koordinálására. A szakemberhiány azonban nehézséget jelent, hiszen a megyékben és a fővárosban is a meghirdetett állásokra nagyon kevés a jelentkező, de a tankerületek együttműködésével minden esetben megoldott, hogy gyermek ne maradjon ellátatlan."

Fotók:épület: Wikipedia.org/Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete/Mesüge; felső: facebook.com/PetoInteze.

Ezt is szeretjük