
Az Európai Bizottság egy hetet adott Magyarországnak arra, hogy visszavonják a jegybanktörvényt, valamint a bírók korai nyugdíjazását, illetve az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltását lehetővé tevő jogszabályt - számolt be az Index. Ha Magyarország nem lép, akkor jövő héten kötelezettségszegési eljárás indulhat ezekben az ügyekben, ezután két hónapunk lesz a válaszadásra.

Szijjártó Péter a lapnak nem adott választ arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány visszavonni a bizottság által kritizált három törvényt, a szóvivő ehelyett a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét ajánlotta a lap figyelmébe, amelyben viszont nincs szó a törvények visszavonásáról. Olyannyira, hogy azokat meg sem említik a közleményben.
A kormányszóvivői iroda később közölte, Magyarország tiszteletben tartja az uniós szerződésekből fakadó együttműködési kötelezettségét, így a kormány megvárja és alaposan megfontolja a bizottsági vizsgálat eredményét, bízva annak alaposságában és elfogulatlanságában.
A bizottsági vizsgálat ugyanis egyelőre nem zárult le. Jose Manuel Barroso elnök szóvivője elmondta, az elemző munkával néhány napon belül végeznek, az elemzés eredménye pedig lehetővé teszi majd, hogy a biztosok a jövő kedden "szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak". Bár a vizsgálat nem zárult le, az Index szerint a bizottság biztos a dolgában.
A kormányszóvivő iroda közleményében kiemelte, Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy folytassa a konzultációkat az Európai Bizottság által felvetett kérdésekről, készen áll a tárgyalásokra és a megoldások keresésére.
Lapunk egyébként még a hét elején kérdezte meg a Miniszterelnökséget arról, miért ragaszkodnak ennyire a jegybanktörvényhez, milyen pozitív hozadéka van annak, ha a miniszterelnök jelölheti az alelnököt, választ azonban azóta sem kaptunk.
Szerdán nemcsak a magyar törvényeket kritizálta az unió, Olli Rehn pénzügyi biztos azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan fenntartható módon" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Az uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.
Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Rehn jelezte, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források - a kohéziós alap - visszatartására is. Mint mondta, ha ez szükségessé válik, egyeztetni fog a bizottság e támogatásokért felelős tagjával, Johannes Hahnnal - számolt be az MTI.
Ha a kohéziós alap csapjait - amely a közösség legszegényebb tagállamai közötti, fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni - elzárják, akkor hazánk lesz az első tagállam az EU történetében, amely ilyen kemény büntetést kap rossz gazdálkodásért. A büntetés számokban mérhető, mintegy 2 ezer milliárd forint a tét. Összehasonlításként: a magyar orvosok rendkívül alacsony fizetésének megemelése 60 milliárd forintba kerülne, és még az sem biztos, hogy a kormányzat ezt a pénzt össze tudja szedni.
Rehn az MTI szerint emlékeztetett arra, hogy a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Több, különböző politikai színezetű kormány közös "termékéről" van szó.
Rehn a problémákat részletezve elmondta, bár Magyarország tavaly tiszteletben tartotta a GDP-hez viszonyított 3%-os deficithatárt, és várhatóan az idén is a határ alatt marad, ez viszont elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt.
Az NGM az MTI-vel azt közölte: készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban.
A minisztérium hangsúlyozta, "a nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért továbbmennek az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának útján.
- Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal, és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket - írták közleményükben.
Az NGM kiemeli, örömmel veszik, ha a mostani döntéstől eltérően az Európai Bizottság a konzultációk során figyelembe fogja venni az államadósság tartós csökkentése érdekében végrehajtott strukturális átszervezéseket.
- A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90%-át a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60%-ban teljesült - közölte a Matolcsy-tárca.
- Ezen folyamatok áttekintése és továbbvitele kiemelt hangsúlyt kap a következő hetek tematikus kormányülésein, amelyek a Széll Kálmán Terven keresztül meghirdetett strukturális átalakítások továbbvitelét alapozzák meg - áll a közleményben.
Felmérésünkre számtalan szavazat érkezett, hogy kit tartotok a leghitelesebb miniszterelnöknek a rendszerváltás óta. Mi azonban megkérdeztük az utca emberét is a témáról - meglepő módon nem szívesen nyilatkoztak.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |


