Budapesten jelenleg mintegy nyolcezer embernek nincs otthona, a hajléktalanok egy része az utcán húzza meg magát, míg mások különböző szállásokon próbálnak túlélni. A probléma nagy, a férőhelyek száma viszont kevés. De nemcsak a már utcán élőknek kell félniük az otthontalanságtól, a válság miatt eladósodott családok tízezrei is elveszíthetik otthonukat rövid időn belül.

Franciaországban az az állampolgár, akinek nincs hol laknia, és lakhatási kérelme ellenére sem kap megoldást az illetékes szervtől, perelheti az államot. Az országban ugyanis állampolgári joggá vált a lakhatás, ami miatt az államnak kötelessége segítséget nyújtani azoknak, akiknek nincs fedél a fejük fölött. Ez a családokra és a hajléktalanokra egyaránt vonatkozik.

Magyarországon ilyen szabály nincs, bár az LMP szorgalmazta, hogy az új alkotmányba kerüljön bele a lakhatási jog is, ám ez csak részben valósult meg. A Fidesz-KDNP előző héten nyilvánosságra került tervezetében ugyan szerepel a lakhatási jog, viszont a pontos szöveg alapján az államnak nem kötelessége felelősséget vállalni azért, ha ezt a jogot nem tudja biztosítani állampolgárainak.

A tervezetben az áll: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit (..) mindenki számára biztosítsa. A "törekszik arra" pedig nem egyenlő a számon kérhető felelősségvállalással.

Jelképes értékű

Ezt Kolláth György alkotmányjogász is megerősítette. Mint lapunknak elmondta, látszólag előrelépésnek tekinthető, hogy ez a passzus bekerült a tervezetbe, hiszen a jelenlegi alkotmányban ilyesmi nincs, és már régi törekvés, hogy a lakhatás joga szerepeljen az alaptörvényben. A tervezetben szereplő passzus viszont csak egy államcél, ami jelképes értékű és nem kikövetelhető.

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője hasonlókat fogalmazott meg. A képviselő is üdvözlendőnek tartja, hogy "legalább megemlékeznek a lakhatási jogról az alkotmánytervezetben", ugyanakkor véleménye szerint, ha a kormány nem tesz érdemi lépéseket az ügyben, akkor az felülírja ezt.

Így élnek a hajléktalan nők

Így élnek a hajléktalan nők

- Jelenleg nincs felelőse a lakhatáspolitikának, a nemzeti eszközkezelővel is csak hitegetik az embereket, előrehaladás viszont nincs, illetve a kilakoltatási moratórium is csak egy szűk rétegre vonatkozik, ami miatt több tízezer családnak továbbra is félnie kell attól, hogy elveszti otthonát - tette hozzá.

Kérdésünkre, miszerint a hajléktalanok helyzetén változtathat-e ez a passzus, a képviselő elmondta: ez esetben is érdemi programok kellenének, amelyek kivezetik a hajléktalanokat helyzetükből.

Nem lenne igazságos

A KDNP viszont elégedett a tervezettel. A frakció közölte: üdvözlik azt az alkotmányozói szándékot, amely törekszik az emberhez méltó lakhatás feltételeinek biztosítására.

Hozzátették: a cél az, hogy az állam törekvése a teljességet hozza el, hogy mindenkinek emberhez méltó fedél legyen a feje fölött. Akinek ehhez több állami segítség kell, kapja meg, de csak annyi jut, amennyit a közösből még igazságosan el lehet venni. - Minél több van, annál könnyebb - szögezték le.

- Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az egyén jogai ebben az esetben kizárólag az igazságosság elve mentén érvényesülhetnek. A társadalmi igazságosság a közös terhek és juttatások kiegyenlítése felé tett erőfeszítésekkel valósul meg, amibe természetesen az elesettek felkarolása is beletartozik - tették hozzá.

Megnyugtató megoldás lenne

A Magyar Szociális Fórum még tavaly kérte arra a második Orbán-kormányt, hogy a lakhatási jog kerüljön bele az alaptörvénybe. Mint írták, az eladósodott emberek számára megnyugtató megoldást a lakhatási jog törvénybe iktatása és egy átfogó otthonteremtési program végrehajtása hozhat, középpontjában a szociális bérlakás-építéssel.

- Tovább kell lépni az otthonteremtés felé, hogy belátható időn belül minden magyar állampolgár és Magyarországon törvényesen letelepedett külföldi alanyi jogon fedélhez juthasson tulajdon vagy bérlemény formájában. Mi támogatnánk egy ilyen lakáspolitikát, az emberhez méltó élethez és megélhetéshez való jog részeként – szögezték le.