A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában 34 ezerrel több munkavállaló dolgozott a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, míg a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,6%-kal haladták meg az előző évit január-augusztusban.
Az adatok pozitív képet mutatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, az MTI viszont elemzőket kérdezett arról, mi áll a háttérben, az emelkedés valóban emelkedés-e, a bővülés pedig mekkora mértékűnek tekinthető?
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője a keresetekről az MTI-nek elmondta: az általuk várt 4,5%-nál jobban, 6,8%-kal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete augusztusban. Kifejtette: augusztusban, de júliusban is elsősorban a közszférában volt béremelkedés, és ez húzta fel az átlagot.
Kiemelte, hogy a rendszeres keresetek tovább emelkedtek, és a versenyszférában a növekedés elérte a csaknem 5%-ot év/év alapon. Árokszállási Zoltán szerint ebben annak lehetett szerepe, hogy augusztusban kettővel több munkanap volt, mint 2010 augusztusában. A béremelkedés üteme két hónapja valamivel magasabb, mint amit a gazdaság teljesítőképessége indokolna, de ez egyedi hatásoknak is betudható, az adatok nem utalnak béroldali inflációs nyomásra - vélekedett a szakértő.
A foglalkoztatással kapcsolatban kifejtette: a költségvetési szektorban jóval alacsonyabb volt az alkalmazásban állók létszáma, mint tavaly, ami a közfoglalkoztatás alacsonyabb volumenére vezethető vissza. A versenyszférában - bár csökkenő mértékben, de - emelkedett a foglalkoztatás - mondta Árokszállási Zoltán, hozzáfűzve, hogy év elején még közel 3%-os volt a bővülés.
A munkaerőpiac továbbra is laza, a munkaerő-bővülés a versenyszférában viszonylag visszafogott, a költségvetési szférában pedig a közfoglalkoztatás gyengébb alakulása fogja vissza a bővülést.
A kilátásokról elmondta: a következő hónapokban komoly béremelkedési ütemre nem lehet számítani a gazdasági kilátások érdemi romlása miatt, és a munkaadók visszajelzései is a foglalkoztatás enyhe bővülését, stagnálását vetítik előre. Összességében mind a bérnövekedés üteme, mind a foglalkoztatás bővülése visszafogott maradhat 2011-ben - mondta Árokszállási Zoltán. Jövőre "komoly" minimálbéremelés látszik, ez valószínűleg nagyobb béremelkedési ütemet hozhat, azonban a foglalkoztatási hatásai valószínűleg negatívak lesznek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt hangsúlyozta MTI-hez eljuttatott elemzésében, hogy a várakozásokat meghaladóan 6,5%-kal nőttek a bruttó bérek augusztusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,2%-os növekedésnél, amit részben a közszféra béreinek 8%-os növekedése, részben a versenyszféra gyorsuló bérnövekedése okozott.
A személyijövedelemadó-változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8%-kal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,1% volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér-növekedés nagyobb lehetett - jelezte.
A versenyszférában 5,4%-ra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 3,4%-ról, míg a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - bérek növekedése 4,8%-ra gyorsult az előző havi 4,1%-ról. Mivel augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve, így feltehetően a naptárhatás is hozzájárulhatott a magasabb bérnövekedéshez, ezért a gyorsulás csak átmenetinek tekinthető, így nem utal béroldali inflációs nyomásra - vélekedett Suppan Gergely.
Az elemző szerint kedvező, hogy a versenyszférában 1,1%-ra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző havi 0,8%-os növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2% feletti növekedésnél.
A munkaerőpiac Suppan Gergely szerint is változatlanul lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő-kereslet növekedése - vélekedik.
Az év hátralevő részében 4,5% körüli bérdinamikára lehet számítani, ami 2,5% körüli reálbér növekedést eredményezhet az elemző szerint. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt - fűzi hozzá.
Január elején megnyíltak a kormányablakok. Kipróbáltuk, mit lehet elintézni segítségükkel.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
