Tényleg olyan sok menekültet tart el a kormány? Itt a válasz

Egy hétvége alatt többen érkeznek Szerbiából, mint ahányan a táborokban élnek.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Június végén a debreceni menekülttáborban verekedés tört ki a bentlakók közt, ami miatt a készenléti rendőrséget is be kellett vetni. Akkor sokan a tábor túlzsúfoltságával indokolták az indulatok elszabadulását. A kormány a debreceni események után egy hónappal be is jelentette, hogy még két befogadó állomás épül Baranyában és Zalában. De mégis hány menekült tartózkodik ezekben a táborokban most, a menekültválság csúcsán? És mennyire túlzsúfoltak a már meglévő táborok?

Állítólag egy Korán megtaposása miatt szabadultak el az indulatok június végén a Debrecen szélén lévő, az ország legnagyobb befogadó állomásán a menekültek között. Akkor arról lehetett hallani, hogy a 800 főre tervezett táborban 1600-an élnek - tegyük hozzá, hosszabb-rövidebb ideig, hiszen a többség nyugatra tart, így sokan az eljárás végét sem várják meg.

Pintér Sándor belügyminiszter ebben a hónapban egy írásbeli kérdésre összegezte a hazai befogadó állomások kapacitását, és jelenlegi - az adatok júniusig állnak rendelkezésre - telítettségüket.

A táblázatból látszik, hogy a két legnagyobb állomáson, Debrecenben és Bicskén is több fő tartózkodott júniusban, mint ahányat befogadni képesek ezek a táborok. Ugyanakkor a korábban megjelent, 200%-os telítettségről szóló híreket nem támasztja alá a belügyminiszter által nyilvánosságra hozott adatsor.

Debrecenben idén növelték a kapacitást, de így is 200 emberrel tartózkodott több a 933 főre hitelesített intézményben. Bicskén továbbra is 464-en férnek el hivatalosan, de júniusban már 602 személyt regisztráltak.

Vámosszabadiban és Nagyfán nem ilyen rossz a helyzet, bár ezek eleve jóval kisebb táborok az előbb említetteknél. Nagyfán ráadásul a kapacitás mintegy felén működött az állomás az adatok közzétételekor.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A belügyminiszter által közölt adatokból tehát kiderül, hogy január óta folyamatosan emelkedik azon személyek száma, akiket átmenetileg el kell helyezni az ország területén, és egyáltalán nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. A helyzet augusztusi állásáról nincs információnk, de a két új állomás felépítése minden bizonnyal segít a helyzeten. Ilyen célra is szán a kormány pénzt abból a 22,2 milliárd forintos plusz forrásból, amit július végén jelentettek be.

A belügyminiszter adataiból egyébként az derül ki, hogy egyszerre nagyjából 2000 személyt kell ideiglenesen elszállásolni Magyarországon. Ez persze folyamatosan nőhet, de ez a szám elenyésző ahhoz képest, ahányan a határt átlépik. Ennél egyetlen hétvégre leforgása alatt többen jöttek az utóbbi egy hónap folyamán - ez az a szám, ami azt mutatja, mennyien tartózkodnak itt egy időben. Persze naponta sok százan-ezren indulnak tovább a nyitott táborokból, és érkeznek újabb menekültek. 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ezt is szeretjük