Orbán Viktort rengeteg támadás érte az elmúlt másfél évben, a hazai és nemzetközi médiában egyaránt. A legnagyobb botrányt a médiatörvény módosítása, illetve a magánynyugdíj államosítása kavarta, nemzetközi újságok cikkeztek a témáról.
A 2010 tavaszi választások során kétharmados többséggel nyerő Fideszre már akkor felfigyeltek, és óvatosan jegyezték meg külföldi lapok, hogy az elsöprő választási győzelem alapvető törvényi és gazdasági változásokat hozhat szövetségi vagy ellenzéki kontroll nélkül. Azóta is világhírű újságok foglakoznak a magyar törvényi változásokkal, mint a médiatörvény vagy a magánnyugdíj államosítása.
A The New York Times, a Die Welt, a Kleine Zeitung és a The Financial Times sűrűn cikkezett a magyar médiatörvény-botrányról. A The New York Times közölte, amikor José Manuel Barroso figyelmeztette Orbán Viktort, hogy elnöksége súlyosan sérült, illetve kritizálta, hogy nincs meg a megfelelő egyensúly a törvényhozó és végrehajtó szervek között. A The Financial Times Magyarország akaratlan, de negatív reklámjának nevezte a médiatörvényt.
Az ENPA - Európai Lapkiadók Szövetsége - is elítélte a törvénytervezetet, és az annak parlamenti elfogadása előtti estén nyílt levélben közölték álláspontjukat: "komolyan aggaszt minket a sajtószabadság csorbulása, amely különösen az oknyomozó újságírásara hat negatívan". A Die Welt egyenesen leputyinozta a magyar miniszterelnököt. A legnagyobb port mégis Daniel Cohn-Bendit, az Európai Zöldek frakciójának társelnöke európai parlamentbeli éles kritikája kavarta.
Orbán felszólalása előtt több résztvevő is üres, cenzúra feliratú magyar újságcímlapokat tartott a kezében, mások leragasztott szájjal várták a beszédét, így fejezve ki nemtetszésüket a magyar sajtószabadság csorbítása miatt. Majd a miniszterelnök beszéde után Daniel Cohn-Bendit reagált a felszólalásra, illetve a magyar törvényi szabályozásra. Orbán politikáját skizofrénnek nevezte azért, mert máshogy beszél Brüsszelben, mint a hazájában. Orbánt Kádárhoz és Václav Klaushoz hasonlította, és erősen kritizálta, hogy a média felügyeleti jogát szerinte jobboldali embereknek adta.
A magánnyugdíj államosítása körüli botrány is nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, és a médiatörvénnyel együtt cikkeztek róla. A magánnyugdíj államosítása a következő évi deficit csökkentése érdekében történt, hogy ne kelljen egyéb megszorításokat bevezetni. Míg más országok tőkepilléreket próbálták teremteni, addig Magyarország pont az államosítás felé húz - hangzott el nemzetközi szinten.
Ausztriában egy hétig címlapon cikkeztek a befagyasztott árfolyam miatt. A magyarországi rögzített árfolyamon való törlesztésről Ausztria azt állította, hogy ez az intézkedés az ő bankrendszerében is komoly kárt tehet. A Kleine Zeitung az intézkedést jogellenesnek minősítette.
Orbánt pedig bankrablónak nevezte, azzal az vészterhes jóslattal, hogy befektetők nélkül marad az ország. Az új magyar alkotmányról is cinikusan nyilatkozott: az alkotmány ismét Istenre, Szent István ezeréves koronájára, a családi értékekre és a nemzeti büszkeségre esküszik fel - jelent meg. Ausztria évtizedek óta nem bírálta ilyen élesen Magyarországot. Legutóbb a miniszterelnöknek már az Európai Bizottság elnöke írt levelet a vitatott törvényekről.
Felmérésünkre számtalan szavazat érkezett, hogy kit tartotok a leghitelesebb miniszterelnöknek a rendszerváltás óta. Mi azonban megkérdeztük az utca emberét is a témáról - meglepő módon nem szívesen nyilatkoztak.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
