Lázár János a képviselők fizetésének bruttó 750 ezer forintra emelését egyebek mellett azzal magyarázta, hogy több közép-európai országhoz képest jelenleg a magyar képviselők keresnek a legkevesebbet, a javasolt szisztémával viszont a magyar képviselői jövedelem a közép-európai, azaz a cseh, lengyel, szlovák, szlovén és román átlag alsó küszöbét érné el.
Bár a politikusi fizetések rendezése már időszerű, és az átláthatatlan, trükközésekre okot adó rendszeren kétségkívül változtatni kell - a HVG információi szerint még a koszorúk elszámolását is elvárják a honatyák -, az is tény viszont, hogy nem a képviselői bér az egyetlen, amelyben hátrányban vagyunk a fenti országokkal szemben.
Az átlagkeresetek csak Romániában alacsonyabbak, mint itthon, de a különböző szektorokra vonatkozó fizetésekkel is ez a helyzet.
Kezdjük az összehasonlítást az átlagkeresetekkel. Míg Magyarországon az átlagbér a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 211 ezer forint, addig Szlovéniában már 390 ezer forint.
A többi országot tekintve a különbség alacsonyabb, Csehországban 282 ezer forint az átlagbér, a szlovákoknál 240 ezer forint, Lengyelországban pedig 228 ezer forint. Egyedül Románia, ahol alacsonyabb a hazainál az átlagbér, ott a munkavállalók átlagosan 137 ezer forintot keresnek.
Ha átlagolunk, akkor a régióban a 255 ezer forint, vagyis 44 ezer forinttal kellene megemelni az átlagfizetést ahhoz, hogy elérjük a közép-európai szintet. Ez 20,8%-os emelést jelentene. Az átlagbér az év első hat hónapjában 4%-kal emelkedett.
Az összes közép-európai országra jellemző, hogy a legalacsonyabb átlagkeresetet a vendéglátás területén dolgozók tudhatják magukénak.
Magyarországon ez az összeg 124 ezer forint, ez esetben szintén csak a román fizetések alacsonyabbak, az országban e szektorban átlagosan 78 ezer forintot keresnek. Szlovákiában a fizetés ugyanannyi, mint Magyarországon, Csehországban viszont már magasabb, 144 ezer forint. Lengyelországban a fizetés 164 ezer forint, Szlovéniában pedig 314 ezer forint.
Az közép-európai átlag ebben a szektorban 164 ezer forint, vagyis ez esetben is 40 ezer forint a különbség, ami 32,2%-os emelést jelentene. A fizetések ebben a szektorban 0,8%-al növekedtek.
Szintén közös jellemző a béradatokat illetően, hogy az egyik legjobban fizető ág a közép-európai országokban a pénzügyi szektor. Az adatokat átböngészve kiderül, ez az egyetlen szektor, ahol a magyar fizetések kiemelkedőnek számítanak. E területen "csak" Csehország és Szlovénia előzi meg hazánkat.
A közép-európai átlag itt 472 ezer forint, így itt emelésre nem lenne szükség, sőt, csökkentésre. A bankadó erre alkalmas lehet.
Érdekes lehet továbbá az egészségügyi szektor fizetéseit is összehasonlítani, hiszen ez az a terület, ahol az állam fizetést emelhetne, csakúgy, mint a képviselők esetében.
Magyarországon az átlagbér e területen 154 ezer forint, ennél csak a román fizetés kevesebb, ott 79 ezer forintot keresnek a szektoron belül. Szlovákiában és Lengyelországban az átlagfizetés közel 220 ezer forint, Csehországban 289 ezer forint, Szlovéniában pedig több mint félmillió forint.
Az átlag itt 261 ezer forint, a különbség tehát 107 ezer forint. Ha Lázár itt is a közép-európai szintet akarná elérni, akkor 70%-kal kellene megemelnie a kormánynak a béreket.
Külön pikáns Lázár János magyarázatában, hogy az általa hivatkozott országok közül kettőben nemrég emelés helyett csökkentették a politikusi fizetéseket, Csehországban 59 ezer koronáról 55 ezer koronára, vagyis 708 ezer forintról 660 ezer forintra, Szlovákiában pedig egy külön rendszert dolgoztak ki a bércsökkentésre.
Eszerint, ha a költségvetési hiány több mint 7% lesz 2011-ben, akkor a képviselők fizetése 15%-kal csökken. Amennyiben 5-7% közötti lesz a hiány, akkor a fizetéscsökkentés 10%-os, 3-5%-os hiánynál pedig a csökkentés 5%-os.
A szlovák parlament képviselőinek átlagos havi jövedelme az idén 3500 euró körül mozgott, ami egymillió forintnak felel meg - ez 25%-kal magasabb, mint a Lázár által javasolt bér. Ha tehát a hiány 7%-os lesz, akkor a fizetés 850 ezer forint lesz, ha a hiány 5-7%-os lesz, akkor a fizetés 900 ezer forint lesz, ha pedig 3-5%-os lesz a hiány, akkor a politikusok fizetése 950 ezer forintra csökken.
Az Országgyűlés honlapján található 2007-es kimutatás szerint a képviselői fizetés Lengyelországban 722 ezer forint, Szlovéniáról nincs adat, Romániában pedig 456 ezer forint.
Itthon a képviselői bérek jelentősen szórnak - a legkisebb fizetés bruttó 400 ezer forint körül mozog, ezt két bizottsági tagsággal vagy valamilyen testületi poszttal 600 ezer forintra lehet feltornászni. A vidéki képviselők jövedelme a magasabb költségtérítéssel felmehet 800 ezer forintra.
Vagyis az emelés révén a 400 ezer forintos fizetésért dolgozó képviselőknél majdnem duplája lesz a bér, a 600 ezer forintos fizetésű politikusoknál 16%-os az emelés, a 800 ezret keresőknél 6,25%-os lesz a csökkenés, az egymilliót keresőknél pedig 25%. Átlagolva ez nagyjából 20%-os emelést jelent, már ha az arányok a fizetéseket illetően egyenlően oszlanak el. A képviselők HVG-hu-nak adott reakciójából ítélve sokan vannak azok, akik jelenleg több, mint 800 ezer forintot keresnek.
A kormány plusz szavazati jogot adott volna a gyerekeseknek. Közben visszavonulót fújtak, és ez az emberek véleményét látva jó döntés volt.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
| Nyerj 70 000 forint értékű, csúcsminőségű Gorenje terméket! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
