Idegen szövet…A gestosis általában a terhesség utolsó harmadában jelentkezik, körülbelül a 28. héttől. Az ÖPH-gestosis rövidítés magában foglalja a tüneteket:
A betegség eredete még nem tisztázott, különféle feltevésekre hagyatkozhatunk. Egyes szakértők az okot a nem megfelelő vagy hiányos táplálkozásra vezetik vissza. Mások szerint a tüneteket az anyai szervezet – idegen szövet által kiváltott – immunreakciója okozza.
Az első gyermeküket váró kismamáknál, különösen, ha az édesanyja ugyancsak gestosisban szenvedett, szóba jöhetnek még genetikai adottságok is.
Annak ellenére, hogy a szakemberek a betegség okával kapcsolatban még sötétben tapogatóznak, a kór lefolyása egyértelmű.
Figyelmeztető fájdalom
HELLP-szindróma esetén a vér alkotóira eshet szét, a máj-enzim értékek megnövekedhetnek, a véralvadás problémássá válhat. A betegség a jobb oldali bordaív alatt jelentkező erős, hasi fájdalommal, szédüléssel, hányingerrel jár. Ha ezeket a tüneteket észleled magadon, azonnal fordulj orvoshoz!
Nem minden ödéma veszélyes!
Terhesség alatt a kismamák vérének mennyisége mintegy másfél-két literrel növekszik. Ezt azért intézte így a bölcs természet, hogy se a placenta, se a magzat ne szenvedhessen hiányt. Normális esetben semmiféle megerőltetést nem jelent a mamajelölt szervezete számára a túlnyomórészt vízből álló vér termelése és továbbítása. A gestosis esetében azonban – valamilyen, eddig ismeretlen okból – az erek belső fala áttetszővé válik, s a vérben lévő víz átszivárog a szövetekbe, ahol ödéma képződik. A kismama lába megvastagszik, elnehezül, arca felpuffad, keze is ödémás lesz.
Fontos! Az ödéma a betegség első tünete lehet! Ugyanakkor fontos, hogy az eklampsziát bevezető ödémát megkülönböztesd attól az ártalmatlan vizesedéstől, ami a lábak felpolcolását követően eltűnik. A kezelést nem igénylő folyadékfelhalmozódás általában csak a terhesség 34–36. hetében jelentkezik.
Lappangó kórság?
Ritkán, de előfordulhat, hogy a betegség a vérnyomás megemelkedése nélkül zajlik. Ilyenkor a kismama rövid időn belül erősen „meghízik”, szervezete hetente több mint két liter vizet elraktároz. Ezzel párhuzamosan a vizeletéből nagyobb mennyiségű fehérje is kimutatható. Mivel ezen esetben az eklampszia – terhességben, illetve szüléskor fellépő rángógörcs – kockázata megnő, az orvosnak azonnal kórházi megfigyelésre kell beutalnia a kismamát.
A gestosis diagnosztizálása után a legfontosabb kérdés: mit tegyél? Az érintett kismamáknak a szakértők azt tanácsolják, igyanak sokat, hogy segítsék új, hígabb vér előállítását. Azért, hogy a víz ne távozzon a vérből, a szervezetnek szüksége van fehérjékre, B6–vitaminra és nátriumra. Tehát a kismamának mindig kiadósan kell étkeznie, ennivalóit pedig érdemes jól megsóznia. A tapasztalatok szerint ilyenkor az ödémák visszahúzódnak, és a vérnyomás is csökken. Ugyanakkor az emelt mennyiségű sóbevitel pozitív hatása tudományosan még nem bizonyított,
az ezzel kapcsolatos vizsgálatok folyamatban vannak. Ha érintett kismama vagy,akkor érdemes ösztöneidre, ízlelésedre hallgatnod, és ajánlatos kerülnöd a szélsőségeket.
Jó tanácsok: Ha gestosisos kismama vagy különösen figyelned kell arra, hogy egészségesen, fehérje- és vitamindúsan, kiegyensúlyozottan táplálkozz! Óvd magad a különböző lelki és fizikai terhektől, pihenj sokat! Ily módon stabilizálódhat az anyagcseréd és csökkenhet a vérnyomásod. A kór enyhe formái normális keretek közé szoríthatók, a tünetek megszűnhetnek, s végső soron a betegség ártalmatlan lefolyásúvá válhat!
Ellenkező esetben kórházi megfigyelés lehet indokolt, hogy a vérnyomást orvosi felügyelet mellett, kímélő gyógyszerezéssel csökkentsék. Ez azért is fontos, hogy idejekorán felismerhessék az esetleges HELLP-szindrómát, mely a betegség súlyos komplikációs formája.
A gestosis kezelésére irányuló mindenféle beavatkozás – legyen az a táplálkozás átállítása, gyógyszerezés, kórházi megfigyelés – arra irányul, hogy a leendő mama ellenőrzött keretek között „időt nyerjen”, és a koraszülés – ami a magzat életkilátásait csökkentheti – elkerülhetővé váljon. Ugyanakkor az anya egészségét sem szabad kockára tenni.
Mivel a hosszan tartó magas vérnyomás következtében sérülhet a placenta, s a magzat nem jut elegendő táplálékhoz, fejlődésében visszamaradhat. Ezért az érintett kismamák magzatait az anyaméhen belül folyamatosan figyelik, és vizsgálják. „Normál” ultrahanggal mérik a baba nagyságát, így kiderül, normálisan fejlődik-e. A Doppler-ultrahang segítségével ellenőrizhető a vér keringési sebessége a méh artériáiban. Így meg lehet figyelni a placentát és a köldökzsinórt, amiből következtetni lehet a kicsi tápanyagokkal történő ellátásának megfelelő vagy elégtelen voltára. A CTG pedig a babaszívhang rögzítésével tájékoztat a magzat általános állapotáról.
Mindeközben az orvosok csökkentik az anya vérnyomását. Így jó az esély arra, hogy a magzat zavartalanul fejlődjék, és az anyánál se jelentkezzenek veszélyes komplikációk. Kilenc hónap elteltével pedig a veszélyeztetett kismamák is boldogan tarthatják karjukban egészséges újszülöttjüket.
Ha szívesen olvasnál életmódról, egészségről, fogyókúrákról, érdekel a wellness világa, itt az ideje, hogy megvásárold az Ideál Magazin júniusi számát. Ízelítő a tartalomból:
Ésszerű fogamzásgátlás
Soha többé lábgombát!
Ne izzadjunk!
Érhálóban
Szívügyünk
Neurálterápia női bajokra is
Örömteli mozgás
Olvass bele a legfrissebb szám tartalmába:
Puffasztók és apasztók »
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj narancsbőr ellen ampulla csomagot a csodaszép bőrért! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
