A világ legcsodálatosabb dolga, amikor egy nő gyermeket hoz a világra. A nőkben kódolva van a gyermek iránti vágy, a gyermeknemzés lehetősége ezzel szemben nem mindenkinek adatik meg. Legalábbis természetes úton nem.

Már több száz éve

Bár az eljárás a XIX. században vált elterjedtté, feljegyzések szerint már az 1700-as évek végén is végeztek mesterséges megtermékenyítést. Az első sikeres, az anya testén belüli mesterséges megtermékenyítés hazánkban 1952-re datálható, az 1960-as években pedig már idegen donor bevonásával is végeztek hasonló beavatkozásokat, és az első magyar lombikbébire is csak 1988-ig kellett várni.

Mindezek ellenére hazánkban hosszú évekig nem létezett pontos jogszabályi háttér a mesterséges megtermékenyítés végzésére és igénybevételére vonatkozóan. Az 1971-es egészségügyi törvény még nem szól róla, és az 1981-ben született egészségügyi miniszteri rendelet is csak nagyvonalakban, csupán néhány bekezdésben foglalkozik a dologgal.
Mára a helyzet rendeződött, az egyes országok azonban eltérő véleményen vannak arra vonatkozóan, hogy a mesterséges megtermékenyítés mely formája engedélyezhető, és melyik vet fel etikai vagy erkölcsi kérdéseket.

IVF, ICSI és társaik

A mesterséges megtermékenyítés fogalma ugyanis többféle eljárást takar attól függően, hogy a beavatkozás az anya testén vagy azon kívül történik, illetve hogy az eljáráshoz szükség van-e idegen donor bevonására. A méhen belüli megtermékenyítés az ondósejtek termékenységének mesterséges elősegítésével lehetséges, míg a méhen kívüli megtermékenyítés az úgynevezett ICSI és IVF eljárásokkal történhet.

ICSI

Ha az anya, annak ellenére, hogy valamiért nem volt képes korábban teherbe esni, egészséges, és az orvosi vizsgálatok eredményei alapján feltételezhető, hogy képes egy baba kihordására, akkor a megtermékenyítés történhet úgynevezett introcitoplazmatikus spermainjektálással, röviden ICSI-vel. Az eljárás során a nő petefészkéből kinyert petesejtbe ondósejteket juttatnak, majd a sejtet, ha az már a megtermékenyítettség jeleit mutatja, visszahelyezik a méhbe. Ez az eljárás sok olyan párnak oldhatja meg az utódnemzéssel kapcsolatos problémáját, ahol korábban főként a férfi nemzőképessége jelentett akadályt a családteremtésben.

IVF

Sajnos, sok nemi vagy nemi szervi betegség szövődménye lehet a petefészek vagy a petevezeték sérülése. Ha a petevezeték sérülése olyan mértékű, hogy a vezetéket a petesejt számára átjárhatatlanná teszi, a megtermékenyítés az anya testén kívül lehetséges az úgynevezett in vitro fertilizatio eljárás - röviden IVF - segítségével. Ilyenkor szintén petesejt kiemelésére van szükség, ez esetben azonban az injektálás helyett egy reagens üvegbe helyezik a sejtet, és összehozzák a hímivarsejtekkel. A megtermékenyített petesejtet aztán visszahelyezik a méhbe, hogy ott fejlődhessen tovább.

Jó, ha tudod! Mindkét eljárásra jellemző, hogy egyszerre több petesejtet nyernek ki a nő szervezetéből arra az esetre, ha a megtermékenyítés elsőre nem sikerülne. A petesejteket impregnálják, azaz -196°C-os hőmérsékleten egy speciális folyékony anyagban befagyasztják, hogy szükség esetén felhasználhassák őket.
Tény, hogy a fagyasztással a teherbeesés esélye közel 20%-kal csökken. Az azonban helytelen, hogy eredményeként a későbbiekben fejlődési rendellenességek jelenhetnek meg a babánál, hiszen az esetlegesen sérült sejtek egész egyszerűen nem kezdenek el fejlődni. A fagyasztással nemcsak a petesejt levételével kapcsolatos ismételt kellemetlenségektől kímélik meg a nőt, hanem az igencsak megterhelő költségektől és hormonkezelésektől is.

Béranyaság?!

Abban az esetben, ha a pár férfitagja nem rendelkezik a megtermékenyítéshez szükséges ondósejtekkel, lehetőség van idegen donortól származó ondó, fordított esetben pedig petesejt felhasználására is. Azt azonban a magyar törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy a mgtermékenyített petesejtet egy idegen nő szervezetébe ültessék be, és ő hordja ki, ha arra az anya nem alkalmas. Bár 1997-ben született egy törvénytervezet az engedélyezésére vonatkozóan, a rendeletet születése után néhány hónappal visszavonták többek között arra hivatkozva, hogy azon egészséges párok is igénybe vennék a lehetőséget, akik csupán a terhesség és a szülés megpróbáltatásaitól akarnák megóvni magukat.

Semmi sincs ingyen

Annak ellenére, hogy a meddőséget orvosi esetnek tartják, a mesterséges megtermékenyítés és az azzal kapcsolatos vizsgálatok csak egy része vehető igénybe - bizonyos megkötések mellett - a társadalombiztosítás keretein belül.

Orvosi vizsgálatok:

•  A meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat.
• Az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó orvosi vizsgálatok.
• A tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti orvosi vizsgálata.
• Az embrióadományozást megelőző - az örökbefogadó és az embrióra vonatkozó - vizsgálatok.
• Az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések.

Mesterséges megtermékenyítési eljárások:

• A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés.
• Ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés.
• Embrióadományozással végzett embrióbeültetés.
• A női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer körében legfeljebb öt teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozás, ideértve a felsorolt eljárások során keletkezett, fagyasztva tárolt embriók beültetését is, ha azok a korábbi eljárások során kerültek fagyasztásra.
• A házastárs, vagy élettárs ivarsejtjeivel végzett mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás.
• Adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás.

Ezeken kívül igénybe vehető még az esetleges későbbi beavatkozásokhoz szükséges mennyiségben az ivarsejt letétbe helyezése szakorvosi javaslat alapján, fagyasztva tárolás céljából a letétet elfogadó szolgáltatónál, továbbá az embrió letétbe helyezése itthon végzett, későbbi meddőségkezelés céljára - a szolgáltató által meghatározott, indokolt számban, legfeljebb azonban 5 év időtartamra.

(Forrás: Egészségügyi Minisztérium, 1992. évi XXII. törvény, 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet.)

Jó, ha tudod! A mesterséges úton történő megtermékenyítésre vonatkozó próbálkozások számával kapcsolatban nincs semmilyen előírás, a tapasztalatok szerint azonban a teherbeesés esélye a negyedik próbálkozást követően jelentősen csökken, csupán 65% körüli.