Az agyhártyagyulladásról, orvosi nevén meningitisről a legtöbben az ezredfordulót követően lezajlott súlyos eset kapcsán hallottak, amikor több csecsemő és kisgyerek is a fertőzés áldozatául esett - az öt év alatti csemeték ugyanis különösen fogékonyak erre a fajta fertőzésre. Bár azóta nagyobb járványra szerencsére nem volt példa, időről időre felüti a fejét a betegséget okozó meningococcus C nevű kórokozó.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az agyhártyagyulladásra sokszor már csak előrehaladott állapotában derül fény, mivel kezdeti tünetei kevéssé jellegzetesek, illetve nehezen észrevehetők, így azok alapján a szülő leginkább egyszerű influenzára gyanakszik. Tudd meg, miként ismerheted fel időben, ha baj van.
A meningococcus C baktérium jellemzően szoros testi kontaktus esetén, cseppfertőzés - például köhögés, tüsszentés - útján terjed, így a kicsi leginkább közösségben kaphatja el.
A baktérium az orr és a torok nyálkahártyájában érzi jól magát - ebből a közegből kikerülve csak igen rövid ideig marad életképes. Így az agyhártyagyulladást különböző élelmiszerek vagy ivóvíz fogyasztásával gyakorlatilag nem lehet elkapni, mint ahogy annak is nulla a valószínűsége, hogy az uszoda vizében fertőződik meg a gyerkőc.
Számos gyermek hosszabb időn keresztül magában hordozza a meningococcus C-t, mégsem betegszik meg, sőt, a baktérium - fokozott munkára késztetve az immunrendszert - még támogatja is a természetes védettség kialakulását.
Néhány csemete esetében azonban a kórokozó kerül ki győztesen a küzdelemből, és a vérkeringésen keresztül eljut az agyhártyákhoz, ahol gyulladást okoz. Különösen veszélyeztetettek az öt éven aluliak, de a gyerek korától függetlenül rizikófaktort jelent a már jelen lévő megfázás, influenza, felső légúti betegség is, mivel ezek elősegítik az agyhártyagyulladás kialakulását.
A gyors felismerés ez esetben életmentő lehet, hiszen a kezeletlen meningitis rövid időn belül súlyos, akár végzetes keringési elégtelenséghez vezethet. A szülő dolgát sajnos megnehezíti, hogy a betegség első tünetei lényegében megegyeznek az influenzáéival, ám az agyhártyagyulladás hamarosan más módon is hírt ad magáról. Ez utóbbi panaszok azonban csecsemőknél és gyerekeknél mások és mások lehetnek.
Agyhártyagyulladásra utalhatnak a hideg végtagok, a petyhüdt izomzat, a sápadt, foltos bőrszín és a sehová sem néző, üres tekintet. Sok baba visszautasítja az ételt vagy az anyatejet, esetleg hány. Némelyikük nyugtalan, ingerlékeny, mások nehezen ébreszthetők, illetve lelassultak - az azonban szinte biztos, hogy az agyhártyagyulladásban szenvedő csecsemő a megszokottnál panaszosabban - és többnyire magasabb hangon - sír. Gyanúra ad okot a fej hátrahajlása, illetve a hát ívben való meghajlása is.
Esetükben az influenzaszerű tünetek, a hideg végtagok és a hányás mellett agyhártyagyulladást jelezhet még a súlyos fejfájás, a fénykerülés, az aluszékonyság és a szédülés, amihez zavartság, illetve idő- vagy térbeli dezorientáció párosulhat.
Fokozza a gyanút a fejfájás, valamint az ízületi vagy izomfájdalom. Gyerekeknél az agyhártyagyulladás egyik legtipikusabb tünete a tarkó kötöttsége.
A kórokozók mellett olyan ártalmatlannak tűnő dolgok is veszélyt jelenthetnek a kicsire, mint például a szobanövények. Videónkból megismerheted a mérgező fajtákat.
A szobanövények tisztítják a levegőt, ám van olyan, ami a gyerek szervezetébe kerülve mérgezést okozhat, így jobb, ha elajándékozod, vagy olyan helyre teszed, ahol a kicsi nem éri el. Videónkból megtudhatod, melyek ezek.
Feltétlenül szükség van antibiotikumos kezelésre, ellenkező esetben súlyos, akár halálos kimenetelű szepszis alakulhat ki. Az orvos a vérből és az agyvízből nyert kórokozók érzékenységétől függően rendel gyógyszert. Sajnos gyógyulás után is fennmaradhatnak úgynevezett maradványtünetek - ilyen például az agykárosodás, az epilepszia, a látás- vagy halláscsökkenés, illetve -vesztés.
Mint a fentiekből is kitűnik, ez esetben különös jelentőséggel bír a megelőzés, melynek egyetlen hatékony módja a védőoltás. Kétfajta oltóanyag is forgalomban van. Az olcsóbb, úgynevezett poliszacharid vakcinák két év alatti kicsiknek egyáltalán nem adhatók, és a hatékonyságuk is erősen vitatott szakmai körökben. A konjugált vakcinák drágábbak ugyan, viszont már két hónapos kortól adhatók, és, mivel immunmemóriát hoznak léte, hosszú távú védettséget biztosítanak.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj narancsbőr ellen ampulla csomagot a csodaszép bőrért! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
