
6-14 éves kora között szinte minden gyerek kísérletezik a nemiségével, de ez az időszak ad teret a szexuális fantáziáknak és az első szerelem átélésének is. Ilyenkor tanulja meg a gyerkőc, hogy miként viszonyuljon másokhoz, ami pedig fontos szerepet játszik a felnőttkori pszichoszexuális egyensúly kialakulásában is.

A legtöbben - valamiféle szeméremből, illetve az esetleges negatív fogadtatástól tartva - nem beszélnek szüleiknek ezekről a dolgokról. Cikkünk segítségével azonban könnyen felismerheted, mikor kezdi el foglalkoztatni a lurkót a szexualitás.
A gyerek akarata ellenére számos direkt és indirekt jelzést küld környezetének, melyek arra utalnak, hogy érdeklődése bizony jócskán túlnőtt a meséken és a rajzfilmeken.
A gyerek különösebb átmenet nélkül ösztönössé válhat, mintha a két-három éves korban tapasztalt viselkedési együttes - lázadás, makacsság, dac, exhibicionizmus, a rendetlenség iránti vonzódás - köszönne vissza.
Ezzel párhuzamosan zárkózottabb is lesz, így jóval nehezebb hatni rá, mint korábban. Az ösztönösség dacára a gyerek újfajta viselkedésformákat is felvesz, hogy úgymond felnőttebbnek tűnjön.
Láthatóan érdeklődik nemi szervének működése és védelme - takarása - iránt. Megnyugtatásul közöljük, hogy nemi szerveit ekkor még nem hozza összefüggésbe a szerelmi helyzetekkel vagy a személyes kielégüléssel. A nemi kérdésekkel kapcsolatos kíváncsiságát - mintegy elterelő hadműveletként - viccekkel, zavart nevetéssel és titokzatoskodással fejezi ki.
A szexualitással kapcsolatos feszültség oldására átmeneti tünetek jelentkezhetnek: fóbiák, tikkelés - azaz akaratlan izommozgás -, fej- és gyomorfájás, körömrágás, dadogás, játszadozás a hajjal, valamint minden elérhető közelségbe kerülő tárgy megérintése.
A nemi szerveket már születéstől fogva ingerli a gyerek, és kezdetben ez teljesen természetes számára. A kiskamaszok ezt már titokban végzik, hogy örömöt éljenek át, levezessék a feszültséget, illetve megismerjék a saját testüket. A maszturbáció viszont még nem játszik annyira fontos szerepet, mint serdülőkorban.
A fiúk - hogy elrejtsék a másik nem iránt hirtelen támadt érdeklődésüket - szinte csak fiúkkal játszanak. A lányokkal szemben agresszívek, esetenként megtámadják, félvállról veszik őket, fennhéjázóan és lekezelően viselkednek velük. Pregenitális ösztöneik nyughatatlanságban, falánkságban, obszcén kifejezésekben vagy fallikus magamutogatásban nyilvánulhatnak meg.
A fiúkkal szemben a lányok nyíltabban közelednek az ellenkező nemhez, a szerelmi játékokban pedig csábítóan, esetenként agresszíven viselkednek.

A leghevesebb konfliktusba az édesanyjukkal kerülhetnek, mert le szeretnének válni róla. Ugyanakkor határozott lépéseket tesznek azért, hogy alkalmazkodjanak a valósághoz, elfogadják a szabályokat, és úgy viselkednek, ahogy azt elvárják tőlük.
A gyerek fantáziáit szexuális játékokban teljesítheti ki, melyek hetero- és homoszexuális jellegűek egyaránt lehetnek. Fontos tudni azonban, hogy nem ezek a játékok határozzák meg a gyerkőc jövőbeli nemi identitását. Hasonlóképpen a testvérekkel folytatott kísérletezés sem tekinthető vérfertőzésnek, csupán erotikus játéknak.
Ezekben az esetekben a szülők részéről helytelen reakció az ellenségesség. Sokkal hatékonyabb és egészségesebb, ha realisztikus módon áll a gyermek viselkedéséhez, és az életkorának megfelelő nemi nevelést biztosít számára.
Cikkünk a Gyermekeink egészsége című könyv alapján készült, amely az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |


