A becslések szerint a hiperaktivitás az iskoláskorú gyerekek 3-5%-át érinti, közülük is elsősorban a fiúkat. A hiperaktív gyerek nem képes hosszabb időn keresztül egy adott feladatra összpontosítani, nyugtalan, szétszórt, következetlen.
Ezért az iskolában rossz eredményeket ér el, ami a pályaválasztására, illetve a felnőttként való boldogulására is negatív hatással lehet. Bár 100%-os recept nincs ellene, sokat tehetsz a megelőzés érdekében - már akkor is, amikor a kicsi még a pocakodban lakik.
Sok elmélet született arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki ezt a fajta magatartászavart, de még nem sikerült egyértelmű okot találni.
A feltételezések szerint a hiperaktivitás kialakulása egyes külső körülménnyel állhat összefüggésben, úgymint szülési szövődmények, alacsony születési súly, traumatikus élmény kisgyerekkorban, illetve helytelen étrend.
Nem zárható ki, hogy a problémában a gének is közrejátszanak, ám a mai napig egyetlen felelős gént sem azonosítottak.
Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy bizonyos tényezők már az anyaméhben szerepet játszhatnak a hiperaktivitás létrejöttében. Tudd meg, melyek ezek, és kismamaként igyekezz kiiktatni őket az életedből.
Egy dán tudósok által végzett kutatás során beigazolódott, hogy a várandósság alatti dohányzás - számos más negatív hatása mellett - a hiperaktivitás kockázatát is növeli.
A dohányos kismamáknak háromszor akkora valószínűséggel lesznek hiperaktív gyermekei, mint nemdohányzó társaiknak.
A legjobb, ha a leendő anyuka már a teherbeesést megelőző hónapokban vagy inkább években leszokik, hogy kitisztuljon a szervezete, de legkésőbb akkor le kellene tennie a cigit, ha tudomására jut, hogy egy új életet hord a szíve alatt.
Ugyanakkor az ennek kapcsán jelentkező megvonási tünetek is negatívan befolyásolhatják a baba fejlődését, így nem kizárható ki, hogy kisebb-nagyobb idegrendszeri károsodással látja meg a napvilágot.
Ezért számos szakember áthidaló megoldásként a napi a cigarettaadag napi egy-két szálra való csökkentését javasolja - ennyitől még biztosan nem lesz baja a kicsinek, miközben a megvonás okozta feszültség is oldódik a mamánál.
Nemsokára világra jön a kisbaba. Amikor az anyuka a szülőszobába kerül, akkor döbben rá, eddig azt sem tudta, mi és hogyan fog valójában történni ebben a helyiségben. A femina.hu dúla szakértője elmondja, mire számíthatsz.
A stressz életünk része, ám ha az annak nyomán keletkező kortizol, azaz az úgynevezett stresszhormon hosszabb időn keresztül nagy koncentrációban van jelen a kismama vérében, az a kicsi fejlődését is negatívan befolyásolhatja.
Mindez megnyilvánulhat többek között a nem megfelelő kognitív funkciókban - végső soron az alacsonyabb IQ-ban -, egyes tanulmányok szerint pedig a hiperaktivitás létrejöttében is szerepet játszhat.
Kismamaként tehát célszerű a stresszhatásokat a minimálisra csökkenteni, ha pedig ez a körülményekből adódóan nem lehetséges, különféle relaxációs technikák - kismamajóga, meditáció, autogén tréning - ellensúlyozni azokat.
A tudósok kapcsolatot fedeztek fel bizonyos művi tartósító- és édesítőszerek, valamint színezékek fogyasztása és a hiperaktivitás kialakulása között. Valószínűsíthető, hogy ezek az anyagok dopamin- és noradrenalin-gátlóként károsítják a központi idegrendszer ingerülettovábbító képességét.
A főbűnösök a feltételezések szerint az alábbiak: E110, 122, 127, 150, 210-19, 220-27, 249-52, 621 - utóbbit angol neve, a monosodium glutamát után gyakran rövidítik MSG-nek is. Nem véletlen, hogy a szakemberek nagy része javasolja ezek kiiktatását a kicsik étrendjéből.
Ne feledd azonban, hogy születendő kisbabád azt fogyasztja, amit te - tehát már ebben az időszakban megalapozhatod testi-lelki-szellemi egészségét. Ennek megfelelően leendő anyukaként érdemes tartózkodnod a fenti gyanús elemeket tartalmazó ételféleségektől, és minél több mesterséges anyagoktól mentes élelmiszert venni magadhoz.
Köztudott, hogy a folsavhiány - főleg az első trimeszterben - különféle fejlődési rendellenességek kialakulásához vezethet, ám egy közelmúltbeli tanulmány szerint hiperaktivitást is okozhat. Ennek az az oka, hogy a folsav alacsony szintje már a terhesség elején akadályozza a magzat agyának fejlődését.
Ezt megelőzendő kismamaként fogyassz minél több zöldleveles zöldséget, banánt, élesztőt, diót, narancsot, ezekben ugyanis bőségesen fellelhető a B-vitamin-családnak ez az áldásos hatású tagja.
Előfordulhat azonban, hogy a folsavban gazdag étrend ellenére is pótlásra van szükséged. Ez esetben a szintetikus készítmények helyett érdemes előnyben részesítened azokat, amelyek biológiailag aktív formában tartalmazzák a folsavat, így az a szervezetedbe jutva további átalakítást nem igényel, és teljes mértékben hasznosul.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
