A világon körülbelül másfél milliárd túlsúlyos vagy elhízott ember él, akik vagy beletörődtek az állapotukkal járó egészségügyi kockázatokba és önbizalom-csökkenésbe, vagy újabb és újabb diétába kezdenek - sikertelenül.

A helyzet Magyarországon sem nevezhető rózsásnak. Nem csoda, ha egyre több tudományos kutatás igyekszik választ találni a súlyproblémákkal küzdő emberek kérdéseire, itthon és a világ más pontjain egyaránt.

Minden második ember túlsúlyos

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2010-es adatai szerint Magyarországon minden második ember túlsúlyos vagy elhízott.

A legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre, miközben a kilókkal és kalóriákkal folytatott harc emberek tömegének keseríti meg az életét nap mint nap.

A 18-34 éves férfiak 41%-a túlsúlyos vagy elhízott, nőknél ugyanennek a korcsoportnak a 30%-a. 65 év felett ez a szám férfiaknál 76%-ra, nőknél pedig 83%-ra nő. Ez többek között azzal magyarázható, hogy azok, akik a túlsúly vagy az elhízás határán állnak, az évek során, ha nem figyelnek a testtömegindexükre, könnyen átcsúszhatnak a fenti kategóriák valamelyikébe, a túlsúlyosok vagy elhízottak közül pedig csak kevesen kerülnek vissza a normál testsúlyúak kategóriájába.

A megoldást az életmódváltás és a diéta jelentené, ez azonban a legtöbbeknél nem hoz hosszú távú eredményt. A Science Daily nemrég megjelent cikke szerint a diétázók 80%-a hiába ér el átmeneti súlycsökkenést, hamar visszaszedi a leadott kilókat - egy új kutatás azonban talán megtalálta a választ a miértre.

A hormonok okozzák a bajt

A Melbourne-i Egyetem vizsgálata során 50 túlsúlyos embert figyeltek meg, akiknek a testtömegindexe 27 és 40 között volt, átlagos súlyuk pedig 95 kilogramm körül mozgott.

A kísérlet alanyai tízhetes, nagyon alacsony energiatartalmú diétába kezdtek, a kutatók pedig három alkalommal mérték meg az étvágyat szabályozó hormonjaik szintjét: egyszer a program kezdetén, egyszer a program végén, végül pedig egy évvel a diéta befejezése után.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok szervezetében, akik körülbelül 13 kilogrammot fogytak a kísérlet alatt, megváltozott az étvágyért felelős hormonok szintje, de cseppet sem kedvező irányba. A változás pedig még legalább egy éven keresztül fennmaradt, és ezalatt az alanyok átlagosan öt kilót vissza is szedtek a leadott súlyból.

Joseph Proietto, a Melbourne-i Egyetem professzora szerint a tanulmány bebizonyította, hogy a hormonok fontos szerepet játszanak a fogyásban, illetve abban, hogy a diéta és az életmódváltás hosszú távon is sikeres lesz-e.

- Tanulmányunk választ adott arra, hogy miért küzdenek a túlsúlyos emberek a jojó-effektussal. A visszahízásnak komoly fiziológiai és hormonális okai vannak, és nem egyszerűen a régi szokások visszatérésének a következményéről van szó - mondta el a Science Dailynek.

A lassú súlyvesztés és a hormonterápia lehet a megoldás

Proietto azt is elmondta, ha egy diétázó eléri azt a kritikus mértékű súlyvesztést, ami megváltoztatja a hormonszintjét, akkor véleménye szerint az életmódváltás és a több mozgás sem jelent valódi segítséget.

- Összességében az lenne a legjobb, ha a megelőzésre hívnánk fel a figyelmet, és arra törekednénk, hogy már gyerekkorban kialakuljon egy olyan életmód, ami megelőzi az elhízást - így nem is jöhetnének létre a fogyást nehezítő tényezők. A kutatással ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a fogyás után jelentkező, hormonok okozta éhségérzetet kezelni kell, akár gyógyszeres terápiával, akár hormonterápiával, de ezeket a lehetőségeket még alaposabban meg kell vizsgálnunk.

Addig pedig, amíg az orvos kutatók nem dolgoznak ki hathatós és biztonságos módszereket az éhséget szabályozó hormonok kordában tartására, a legtöbb, amit tehetsz, hogy lassú tempóban fogysz, mivel így nem borítod meg a szervezeted egyensúlyát. Ha a testtömegindexed 27 és 40 között van, tíz hét alatt tíz kilónál ne adj le többet, különben téged is fenyeget a hormonzavar és a visszahízás veszélye.