A szervezet működéséhez elengedhetetlenül fontos az energia, melynek forrása az elfogyasztott táplálék. Mindaddig, amíg csupán annyit eszel, amennyi fedezi tested igényeit, megtartod súlyodat. Amint azonban a bevitel meghaladja a felhasznált mennyiséget, a felesleg zsírszövetté alakul, és létrejön a túlsúly. A fokozott bevitelnek azonban különféle, meglepő lelki okai is lehetnek. Ismerj meg ezek közül kettőt!
A stresszhelyzetek megoldását gyakran az ételfogyasztás helyettesíti. Az anya-gyermek kapcsolat legkorábbi szakaszában a legnagyobb hangsúlyt a táplálás kapja. Amikor azonban a kicsi felsír, ez nemcsak azt jelentheti, hogy éhes, talán csupán az anya figyelmére vágyik.
Ha jelzéseit a kismama félreértelmezi, és nem megfelelő módon reagál, vagyis akkor is megeteti, amikor nem erre volna szükség, a csecsemő megnyugszik, és látszatra minden a legnagyobb rendben van. Amikor a gyermek már nagyobbacska, az édességet esetleg jutalmul kapja, amiért nem sír, netán kárpótlásként, mert az orvosnál injekciót adtak neki. Így az éhség, mint testi érzet nem tölti be többé természetes funkcióját, és rögzül az a helytelen magatartásforma, hogy a kritikus élethelyzetekben az evéshez kell menekülni.
Ennek a kényszernek az egyik változata kisgyermekeknél a cumi, az ujjszopás, később a köröm vagy kamaszlányok körében a hajvégek rágása, felnőttkorban pedig a cigaretta vagy az alkohol élvezete, nem utolsósorban pedig a kényszerevés stresszhelyzet hatására, ami súlyos mértékű elhízáshoz vezethet.
Az evés tehát, amennyiben a megnyugvás eszközéve válik, a legkülönbözőbb érzelmi állapotok ellensúlyozására, átvészelésére fog szolgálni. Ha valaki a kritikus helyzetekben az ételt a stressz csökkentésére használja, magát a nehézséget, gondot ezzel még nem szünteti meg. Ellenkezőleg, teret nyit egy újabb bajnak: az elhízásnak. Az evés révén nyert megnyugvás csak ideiglenes, hiszen a problémákat ésszel lehet megoldani.
Különböző tanulmányok igazolják emellett, hogy a gondot okozó helyzetek 80%-a egyáltalán nem következik be, 10%-ukat nem lehet befolyásolni, és 5%-uk megtörténik ugyan, de a következmények nem olyan súlyosak, mint ahogyan várod. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a problémák miatti aggodalmak, idegeskedések 90%-ban alaptalanok. Próbáld meg sporttal levezetni a stresszt, tökéletes választást jelent például a jóga.
A táplálkozás már az anya karjában lévő újszülött esetében is örömforrás: érzelmi biztonságot jelent számára. Felnőttkorban a baráti csevegés még kellemesebb, ha össze lehet kötni egy kis kávéházi sütizgetéssel. Szó, mi szó, az ennivaló rendkívül jelentős szerephez jut a társadalmi kapcsolatok és vonzalmak kialakításában, noha ezt többnyire nem tudatosítod - nem véletlenül mondják, hogy a szívet a gyomron keresztül lehet meghódítani.
Az evés egész életed során fontos örömszerzési lehetőség marad - ezért falatozol tévénézés vagy olvasás közben, illetve este, amikor végre nyugalom van. És persze ott vannak a különböző események, ünnepek és más jeles alkalmak, melyek elképzelhetetlenek volnának a bőséges mennyiségű és nagy választékú kínálat nélkül.
A kellemes érzések, melyek bizonyos finomságok elfogyasztásával járnak, megmagyarázzák, miért nem kizárólag akkor táplálkozol, amikor éhes vagy. Az elhízáshoz vezető mértéktelenség nem testi szükségletből, hanem külső ingerekre adott reakcióból, rossz szokásokból fakad.
Ha kíváncsi vagy, még mi lehet az oka annak, hogy többet eszel a kelleténél, nézd meg videónkat!
Az elhízás hátterében étkezési zavar, például túlevés is állhat. Tudd meg, hogyan ismerheted fel, és milyen más veszélyeket rejthet.
Hogy lehet ebből kimászni? Ha eddig finomságokkal jutalmaztad vagy nyugtattad magad, ezentúl igyekezz más megoldást találni. Meg kell tanulnod érzelmeidet egyéb módon egyensúlyban tartani. Hogyan kell ehhez hozzákezdeni?
Mindenekelőtt fel kell térképezni azokat a belső feszültségeket - harag, szorongás, magány, fáradtság, unalom, depresszió, bűntudat, felháborodás, elutasítás, aggodalom, félelem -, melyek akkor is evésre késztetnek, ha nem vagy éhes, illetve nincs itt az étkezés ideje.
Gondolkozz el azon, hogy ezek az érzések milyen helyzetek következményeként alakultak ki. Ezt követően találj ki olyan tevékenységeket, melyek kizárják a lehetőségét, hogy élelmiszerekhez, mint feszültségoldókhoz folyamodj. Igyekezz megszabadulni a negatív gondolatoktól, és keress valamilyen kellemes, lazító elfoglaltságot.
Igyekezz tehát az étkezés és a megnyugvás, öröm, biztonság, illetve más hasonló kellemes érzések közötti összefüggést megszüntetni, amit megkönnyíthet, ha ugyanezeket a hatásokat hasznosabb tevékenységek segítségével próbálod meg a jövőben elérni.
Törekedj arra, hogy el tudd választani a lelki tényezőket az evéstől. Fokozatosan szokj le arról, hogy stresszhelyzetben - mintegy feltételes reflexként - a hűtőhöz mész. Ha ezt egy ideig kibírod, a kapcsolódás kialszik, és nyert ügyed van.
Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Formabontó zsírlebontó című könyve alapján készült.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
| Nyerj exkluzív púdert, rúzst és körömlakkot a nyár színeiben! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
