kisebb normál nagyobb
Címoldal   /   Ezotéria   /  

Van élet a halál után? - 4 tény a kutatóktól

Van élet a halál után? - 4 tény a kutatóktól

Bár egyértelmű bizonyíték nem áll rendelkezésre, egyes tények arra engednek következtetni, hogy a halál nem a vég, és az élet folytatódik.

Szerző: M.M.K.
Forrás: Femina.hu
2010.05.05.
Minden ember tisztában van azzal, hogy egyszer meg kell halnia. De mi történik valójában a halál bekövetkeztével? Lehet, hogy az ember földi élete végeztével is tovább létezik valamilyen formában? Nem tudni. De a magyarázatok keresése, a remény, hogy az életnek talán mégis van folytatása a halál után, régóta foglalkoztatja a különféle vallásokat, a filozófiát és az ezotériát.
 
 
Különösen az úgynevezett halálközeli élményekről szóló beszámolók lebilincselőek. Ezek az egyes embereknél nagyon hasonlóak, sőt, csaknem mindig ugyanazt a sémát követik: alagút, vakító fény, boldogságérzés. Nem minden érintett megy keresztül valamennyi stáción, de beszámolóik több ponton egyeznek. Elisabeth Kübler-Ross, a híres svájci halálkutató számára egyértelmű, miről van szó: a halálközeli élmény azt bizonyítja, hogy nincsen halál, hanem csak átmenet van egy másik, kellemesebb állapotba.

Nem pusztán hallucináció

Egyes kutatók azonban erősen kétlik ezt, és egyértelmű bizonyítékok után kutatnak, hogy megmagyarázhassák, illetve megcáfolhassák a halálközeli élményeket. Azt állítják, hogy az emberi test a halál bekövetkeztekor az idegrendszer stimulálása révén próbálja csökkenteni azt a lelki megterhelést, amit az érintett máskülönben érezne. Ha pedig ehhez a különleges állapothoz még akut oxigénhiány is társul, nagy valószínűséggel látomások és hallucinációk lépnek fel.

Ennek a feltételezésnek ellentmond a Southamptonban működő egyetem vizsgálati anyaga, mely olyan betegekről készült, akiknek egy időre leállt a szívműködésük. Az érintettek hasonló hallucinációkról számoltak be, noha vérük oxigénszintje 7%-kal magasabb volt, mint a halálközeli élményeket átélt betegeké általában - ami arra enged következtetni, hogy nem az agy oxigénhiánya következtében fellépő hallucinációs állapotról van szó.
Rejtélyes, misztikus helyek
Rejtélyes, misztikus helyek
8 lenyűgöző, látványos tengerpartA 8 legviccesebb hely a bolygónA világ legijesztőbb helyeiA világ legszebb kertjeiA világ 10 legcsúnyább épülete7 félelmetes, elhagyott látnivaló a bolygónEz a világ 11 legélhetőbb városa: te szépnek tartod őket?Képeken a világ 10 legfélelmetesebb kísértetkastélya20 legendás úti cél a filmek szerelmeseinekKépeken a leggazdagabbak nyaralói: nem házakat, szigeteket vesznek

És mi igaz abból a megállapításból, hogy a test örömállapotot igyekszik létrehozni a szervezet által termelt kábítószerek, az endorfinok előállításával? Vajon ez a jelenség a test önvédelmi rendszeréhez tartozik, és arra szolgál, hogy könnyebb legyen elviselni a távozás élményét? Egyértelmű válasz a fenti kérdésekre sincs, ám annyi bizonyos, hogy az endorfinok nem hallucinogének, ezért látomásokat sem válthatnak ki.

Megszűnik a félelem
Azok, akik megtapasztalták a halál közelségét, többé nem félnek az elmúlástól. A túlvilágon szerzett csodálatos élményeik alapján bizonyosak benne, hogy a halál nem azonos az elmúlással. Sokaknak gyökeresen megváltozik az élete, másképpen tekintenek testükre is, kevésbé félnek a külvilágtól, és a megjelenésükről alkotott külső vélemények sem igazán érdeklik őket - a szeretet és a tudás pedig minden korábbinál fontosabbá válik számukra.

A test meghal, a tudat tovább él

Egyes szakemberek szerint az agyhalottnak nyilvánított betegek még éreznek fájdalmat, illetve érzékelik környezetüket. Dr. Sam Parnia, a southamptoni vizsgálat vezetője pedig arról számolt be, hogy a betegeknek éppen akkor voltak ilyen különleges élményeik, amikor az agyuk már nem működött. Véleménye szerint a szívleálláskor előforduló halálközeli élmények azt jelenthetik, hogy a halál után a tudat - a testtől függetlenül - továbbra is létezik.
 
 
Egyes feltételezések szerint a kómás betegek megrekedtek az élet és a halál közötti állapotban - tudatuk pedig valamelyest eltávolodott ugyan a testüktől, de nem vált el attól. Talán át is élik mindazt, ami az agyhalál beállta után történik velük.
Betöltés...

Az éber kóma oltalma

Az éber kóma igencsak rejtélyes jelenség, a tudomány mindmáig nem talált rá magyarázatot. Valójában egyfajta állandósult vegetatív állapotot jelent - stabil keringéssel, spontán lélegzéssel -, melyet az agykéreg súlyos károsodása, illetve az agykérgi és agytörzsi összeköttetések megszakadása okoz, például baleset, agyi oxigénhiány vagy agydaganat következtében.
 
 
Korábban úgy tartották, hogy az éber kómában fekvő betegek nem érzékelik a környezetüket. Ám ennek az ellenkezője igazolódott be: - Lehetnek belső érzékeléseink és érzéseink anélkül, hogy reagálni tudnánk a külvilág ingereire - állítja Alan Shewman professzor, a Los Angeles-i Neurológiai Gyermekkórház agyspecialistája. Az éber kóma, illetve az azzal járó hosszú álom a szakember szerint létfontosságú védelmet nyújt a betegnek, mivel így nem keletkezik neurológiai káosz a sérült agyban.

Eszméletlen tudattevékenység

Paul Schönle német kutató egy 48 órás EEG-vizsgálattal bizonyítani tudta, hogy a kómás betegek időnként visszatérnek az életbe, ha csak néhány percre is. Egyes szakemberek szerint helyes ápolással sokukat vissza lehetne hozni a tetszhalott állapotból. A betegeknek mindössze 10%-a maradna végérvényesen kómában, a többieknek viszont évek múltán is esélyük lenne az ébredésre, teljesen egészségesen.

Ezen az állásponton van három amerikai orvos és pszichiáter, Emily W. Kelly, Bruce Greyson és Ian Stevenson, akik bebizonyították, hogy a látszólag eszméletlen emberek valójában fokozott tudattevékenységgel rendelkeznek.
 
 
Ezenkívül betegeik ébredés után képesek voltak olyan tárgyakat vagy történéseket leírni, melyekről a kóma előtti életükben fogalmuk sem lehetett. A három kutató egyetért southamptoni kollégáikkal: Úgy hisszük, a tudat a testtől függetlenül működik, így a test halálát is túlélheti. Talán ebben rejlik a halál utáni lét első bizonyítéka.
 
Cikkünk a Reader’s Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című kiadványa alapján készült.

Még nincs hozzászólás
hirdetés
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit.