A mikrohullámot az élet számtalan területén alkalmazzák. Használják híradós autókban műsorszóráshoz, radarokhoz, valamint egyes országokban vezeték nélküli internet-szolgáltatásokhoz is. Legismertebb és leginkább közkedvelt felhasználási formája azonban minden bizonnyal a mikrohullámú sütő.
A készülék használatával kapcsolatban azonban számos kérdés, tévhit merült fel az elmúlt évtizedben, ezekből vizsgáltunk meg most néhányat.
A mikrohullámú sütőben az élelmiszerek a következő mechanizmus alapján melegszenek: a készülékbe tett élelmiszerek molekuláit - elsősorban víz-, zsír-, illetve cukormolekulákat - a hullámok mozgásba hozzák. Egymás melletti elmozdulásuk következtében súrlódási hő keletkezik, mely belülről melegíti fel az ételt vagy italt.
Sokan az enzimek és fehérjék denaturálódása miatt kárhoztatják a mikrohullámú sütőket, pedig ez a hagyományos főzés során is megtörténik. Az elektromos berendezés valódi veszélye abban rejlik, hogy megváltoztatja a vízmolekulák szerkezetét és struktúráját, minek következtében biológiai szempontból káros hatásúvá válik az élelmiszer. Az ételek molekulái degenerálódnak, és hatásukra az egészséges sejtépítés is zavart szenved. A sejtszintű degeneráció már a rák előszobája.
Sokat elárul a mikrohullámú sütők káros hatásairól a következő tény: Svájcban, Franciaországban, illetve több más országban már tilos a reklámozásuk.
A mikrohullámú sütő feltalálója az amerikai Percy Spencer mérnök volt. Találmányát 1946-ban szabadalmaztatta. Ez a sütő még körülbelül 180 centi magas volt, és teljesítménye a ma használt készülékek sokszorosa - 3000 W - volt, mint ahogy az általa generált sugárzás is. A mai mikrohullámú sütők által kibocsátott sugárzás már csak töredéke az első készülékeknél tapasztaltaknak, ezek a sütők 2,5 GHz-es mikrohullámú sugárzást hoznak létre, ám az ajtón lévő védőrács megakadályozza, hogy a sugárzás kijusson a készülékből. Ennek ellenére nem teljesen veszélytelen a használata, hiszen a gyártók a mai napig nem ajánlják, hogy a mikrohullámú sütőhöz közel hajolva nézd végig a főzés folyamatát.
Ha nem csupán a mikrohullám veszélyei érdekelnek, hanem általában foglalkoztat az egészséges táplálkozás, videónkból hasznos tanácsokat kaphatsz.
Vajon mindent megteszel, hogy megóvd az egészséged? Hallgasd meg dietetikus szakértőnket, aki elmondja, minek érdemes még nagyobb figyelmet szentelned.
A WHO adatai szerint csak Európában évente körülbelül 130 millió ember betegszik meg ételmérgezés, illetve élelmiszer-eredetű fertőzés következtében. Az ételmérgezés forrása pedig leggyakrabban a mosogatószivacs. Ezen telepednek meg a nyers tojásból, nyers húsból, valamint a növények táptalajából származó vírusok és baktériumok. A mosogatószivacs által biztosított nedves környezet ugyanis kedvez az Escherichia coli nevű baktériumoknak vagy éppen a szalmonella kórokozóinak.
Egy, a Journal of Environmental Health című folyóiratban megjelent kutatás a mikrohullámú sütőket új oldalukról mutatta be. A Florida Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy az elektromos készülék segítségével megakadályozhatóak bizonyos ételmérgezések.
Mindezt a mosogatószivacs mikrohullámú sütőben történő fertőtlenítésével érheted el. A vizsgálat szerint elegendő naponta két percre betenned a sütőbe a szivacsot, és a melegítés hatására megszabadulhatsz a kórokozók 99%-ától. A fertőtlenítő hatás nem a sugárzásnak köszönhető, hanem a hő okozza. Emiatt azonban érdemes kissé nedves állapotban betenned a sütőbe, ha ugyanis a szivacs teljesen száraz, könnyen meggyulladhat.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
