Bár az alagút szindrómát már 1880-ban leírták, gyakorisága csak napjainkban nőtt meg ugrásszerűen. Ennek hátterében elsősorban az irodai munka áll, a betegséget ugyanis általában a kéz és az ujjak túlerőltetése - például a gépelés - okozza.
Cikkünkből megtudhatod, hogy alakul ki a betegség, valamint milyen táplálékok és trükkök segíthetnek abban, hogy megszabadulj tőle.
A csukló csontjai és ínszalagjai által körülhatárolt területet nevezik csuklóalagútnak. A kartól a kézfej felé ebben halad végig a tenyér izmait és érzékelőreceptorait nagyrészt beidegző nervus medianus, valamint itt találhatóak a kézfej mozgatóizmait a csonthoz rögzítő inak.
Az alagút jelentősen összeszűkül, ha az ínszalagok vagy az inak megduzzadnak, a csuklócsont elmozdul, csontkitüremkedés keletkezik, vagy a szövetek megduzzadnak - például bevéreznek. Ez a szűkület nyomhatja a nervus medianust, ami fájdalmat, zsibbadást és gyengeséget okozhat.
A tünetek néha hirtelen jelentkeznek, máskor csak lassan alakulnak ki. A legnagyobb fájdalmat általában éjszaka okozzák: a betegek 95%-a éjszaka felébred rá. Előfordul, hogy a kellemetlenségek csak néhány napig tartanak, és maguktól megszűnnek, máskor hónapokig is elhúzódhatnak, és orvosi beavatkozást igényelnek.
A túlerőltetésért általában a gépelés közbeni nem megfelelő csuklótartás a felelős. De okozhatja például futószalag mellett végzett munka is, illetve zongorázás is vezethet a kéz megerőltetéséhez. Ezek a tevékenységek az inak és ínszalagok gyulladását eredményezhetik, melyek megduzzadnak, és nyomják a nervus medianust.
A szövetek a hormonszintek változása miatt is megdagadhatnak. A betegség ezért gyakoribb terhesség alatt, fogamzásgátlók szedésekor, illetve a változókorban. Más egészségügyi problémák, mint a cukorbetegség, a pajzsmirigy-elégtelenség, a reumás ízületi gyulladás vagy a csukló sérülése szintén okozhat alagút szindrómát.
Magyarországon a betegségtől körülbelül 200 ezer ember szenved, és háromszor több nőt érint, mint férfit, elsősorban a 30-60 év közötti korosztályból.
A B6-vitamin hiánya számos vizsgálat szerint hajlamosít a betegség kialakulására. Ennek oka, hogy a vitamin alapvető fontosságú az idegek egészséges működéséhez, a gyulladás csökkentéséhez és a vérkeringés javításához. Elősegítheti a fájdalomérzékelésben szerepet játszó agyi gamma-aminovajsav termelését is.
Szedj naponta háromszor 50 mg B6-vitamint a tünetek enyhítése érdekében. Ha a B6-vitamin pótlásával három hét után sem tapasztalsz semmiféle javulást, kezdj inkább piridoxál-5-foszfát - P-5-P - nevű táplálékkiegészítőt szedni. Ez a B6-vitaminnak a szervezet által előállított, igen hatékony származéka.
A B6-vitaminon kívül az ananászban található nagy hatékonyságú gyulladáscsökkentő enzim, a bromelin lehet még eredményes a gyulladás és az azt követő fájdalom kezelésében. A vitamin és az enzim együttes alkalmazásával hatásuk összeadódik. Ha nem szereted az ananászt, fogyaszthatod a bromelint táplálékkiegészítő formájában is: ez esetben napi kétszer 1000 mg javasolt a heveny szakaszban, a tünetek enyhülésével pedig feleannyi.
A kurkuma szintén remek választás. A bromelinnel együtt gyulladáscsökkentő hatásuk felerősödik, és enyhíthetik az alagút szindróma okozta fájdalmat. Szedj naponta háromszor 400 mg-ot, de használhatod természetes formában is. Bár a kurkuma hosszú időn keresztül biztonsággal alkalmazható, csökkentsd az adagot a felére, amint a tünetek enyhülnek.
Cikkünk a Reader’s Digest Vitaminok, gyógynövények, ásványi anyagok című könyve alapján készült.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
