Akár 200 évig is élhet az ember? 5 tudós véleménye a hosszú életről

Akarnál kétszáz évig élni? És az idők végezetéig?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az öregedés természetes folyamat, melynek lényege, hogy a sejtekben károsodások, hibák halmozódnak fel, amik idővel a szervezet működésének leállását okozzák.

Az emberiséget mindig is foglalkoztatta, hogyan lassítható, illetve állítható le ez a mechanizmus, meddig tarthat az emberi élet.

Christoph Wilhelm Hufeland

Kétszáz évig is élhetünk

A 18-19. század fordulóján élő fizikus, Christoph Wilhelm Hufeland úgy gondolta, ha az ember túléli a veszélyes, gyerekkori betegségeket - himlőt, kanyarót, rubeolát -, az életkor kétszáz évig tolható ki. Ennek elérésének titkát egyfelől a génekben látta, másfelől a tiszta levegőben, az egészséges, rostban gazdag táplálkozásban, a jó alvásban, továbbá az élethosszig tartó fizikai és mentális aktivitásban.

James Vaupel

Az öregedéskutatással, biodemográfiával foglalkozó tudós, a németországi Max Planck Intézet kutató laboratóriumának vezetője, James Vaupel nagyrészt egyetért Christoph Wilhelm Hufelanddal. A következőt nyilatkozta korábban a BBC-nek:

- A várható élettartam két és fél évvel növekszik minden egyes évtizedben. Ez századonként plusz 25 évet jelent.

Tízszeresére nő a száz év felettiek száma

Az elmúlt száz esztendőben elsősorban az orvostudomány és a közegészségügy fejlődésének, valamint a jobb életszínvonalnak köszönhetően - hiszen a genetika nem sokat változik ennyi idő alatt - jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság, miközben az emberi élet hossza egyre inkább kitolódott. Az előrejelzések szerint 2010 és 2050 között a tízszeresére nő a világon élő száz év felettiek száma. Korábbi cikkünkben megnézheted, hogy jelenleg mennyi a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon és Európában.

Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak

Nem kizárt az örök élet

2009-ben Elizabeth H. Blackburn - Kaliforniai Egyetem -, Carol W. Greider - Johns Hopkins Egyetem -, Jack W. Szostak - Harvard Egyetem - megosztva kaptak orvosi-élettani Nobel-díjat a telomerek és a telomeráz enzim felfedezéséért. A telomerek vagy telomérák olyan több ezerszer ismétlődő szakaszok, amelyek a kromoszómát alkotó DNS-ek végén helyezkednek el, és megvédik azt a károsodástól, pusztulástól. Lényegében a telomerek határozzák meg a sejtek, és így az egész ember élettartamát.

Az emberi sejtek nagyjából 50 osztódásra képesek - kivételt képeznek a nem osztódó idegsejtek -, ezután már a DNS jelentős károsodást szenved. A telomérák nélküli kromoszómákat semmi sem védi a károsodástól, azok egymással összekapcsolódhatnak, aminek következménye eredménytelen sejtosztódás. Ha sikerülne folyamatosan biztosítani a telomerák szintjét a szervezetben, a kutatók szerint elméletileg örök életűek is lehetnénk. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan növelhető a telomeráz enzim aktivitási szintje, lassítva ezáltal a sejtek öregedését.

Ezt is szeretjük