A munkahelyi stresszt külön kell kezelni az általános stressztől, hiszen nehezebben kezelhető és megoldható.

Mitől vált népbetegséggé?

A jelenség terjedésének oka legfőképp a minket sújtó társadalmi kényszer, az elénk állított elvárási rendszer teljesítésének állandó, ránk nehezedő nyomása. A munkából adódó stressz a férfiakat érinti gyakrabban, mely leginkább az egyenetlen férfi-nőivezető megoszlásnak köszönhető (egész egyszerűen a felelősségteljesebb pozíciókat többnyire férfiak töltik be).

Munkahelyi ártalmak

Alvászavar »
Beteg épület »
Munkamánia »
Ropogó nyak »
Porckorongsérv »
Alagútszindróma »
Laptop-betegség »
Menedzserbetegség »

• Amennyiben férfi a vezető, kötelezőnek érzi a tökéletes teljesítést, hiszen ő a teremtés koronája, nem hibázhat, nehogy teret engedjen a nőnek. A hibáktól fenyegetve érzi magát. A női beosztott pedig folyamatosan azon görcsöl, hogy megállja a helyét férfi főnöke oldalán.
• Ha nő a vezető, a nyomás csak súlyosbodik. A nemek harcából adódó stressz minden munkanapra rányomhatja bélyegét. Amennyiben a nő nem tudja helyesen kezelni a vezetői beosztást, minden normális szakmai helyzetet próbának érzékel, melyből állandó bizonyítási kényszer alakulhat ki. Ez a gyengeség pedig hátráltatja a munkafolyamatot, mely a férfi beosztottban azt az érzetet kelti, hogy ő alkalmasabb lenne a feladatat elvégzésére, ami állandó elégedetlenséghez vezet részéről.

Kialakulása

A munkahelyi stressz kialakulása egészen prózai:

• A gyarapodó elvégzendő feladatok, a rövidülő határidők, a hosszabbodó munkaidő és az egyre nagyobb létbizonytalanság. Ezek a tényezők mind-mind növelik a munkahelyi feszültséget.
• Mindennek az alapja a túlképzettség. Miután mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló tökéletesen tisztában van azzal, hogy emberek százai állnak sorba munkát keresve, a dolgozók pótlása adott esetben igen egyszerű. Ez pedig megfeszített munkatempót és elvárásrendszert eredményez.
• A valós munkaidő annyira kitolódott, hogy a legtöbb esetben bár fizikailag valóban elhagyod az irodát, szellemileg ott maradsz és egész egyszerűen haza viszed a problémáid. Sokszor még a hétvégéidet is azzal töltöd, hogy behozod lemaradásod, vagy a felmerülő feladataidon agyalsz.
• Viszont minden nap csak 24 órából áll, így a munkádért előbb-utóbb kénytelen vagy lemondani bizonyos kedvteléseidről. Sokszor még magánéleted is teljesen háttérbe szorul.

Természetesen egyénenként eltérő, hogy kinek mi okoz stresszt, hiszen van, akit a stressz inspirál – a stressz ugyanis lehet pozitív is – de van, akit a legkisebb feszültség is ledönt a lábáról, és szó szerint beteggé teszi. A férfiaknál stresszből fakadó szív- és érrendszeri megbetegedések száma mintegy két és félszerese a nőknél tapasztaltnak. Egy kutatás szerint azoknál a középkorú férfiaknál, akik öt évig nem mennek szabadságra, négyszeresére nő a kockázata, hogy tíz éven belül életüket vesztik.

És amíg évekkel ezelőtt a stresszt menedzser betegségként emlegették, ma már bebizonyosodott, hogy a hierarchia bármely szintjén dolgozót érintheti.

Mit okoz a munkahelyi stressz?

A túlpörgő vagy valamilyen ok miatt feszült légkörben dolgozóknak tapasztalatok szerint rövidtávon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depresszióval kell szembenézniük. Hosszabb távon azonban a szív- és koszorúér betegségek, valamint a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük, mint a kevésbé stresszes környezetben dolgozó társaiknak.

Egy-egy szoros határidővel elvégzendő munka utáni 24 órában hatszorosára nő a szívroham veszélye, de komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, illetve a túl alacsonynak érzett fizetés is.

Mit teszünk kollektívan a stressz ellen?

Korábban a munkáltatók egységesen úgy vélték, hogy a munkahelyi stressz a profitért és a vállalati produktivitásért folytatott küzdelemhez "szükséges", adott esetben még nagyobb teljesítményre ösztönöz. Lassanként azonban rájöttek, hogy a folyamatos feszültség a hatékonyság helyett inkább a táppénzen töltött napok számát növeli. Ennek következményeként a multinacionális vállaltok többsége külön erre a célra létrehozott stressz-menedzsmentet működtet, melynek feladata a rendszeres stresszoldás megszervezése. Relaxációs tréningeket szervez, vagy munkaidőn belüli és kívüli kikapcsolódási lehetőséget, valamint feszültségoldásban jártas szakembereket - pszichológusokat, masszőröket - biztosít dolgozóinak.

Mit tehetsz ellene személyesen?

A munkahelyi stressz kezelése megegyezik a magánéleti stresszével. A különbség mindössze annyi, hogy amíg fogyasztói társadalomban élsz, sosem szüntetheted meg teljesen. Az egyetlen lehetőséged, ha megtanulod kezelni, ha felkészülsz rá, és kiismered szervezeted reakcióit és saját határaidat. Ehhez segítséget itt találsz.