A rovarcsípés allergiát a rovarméreg ellen a szervezetben termelődött IgE antitestek idézik elő. Mivel a méreg bejut a véráramba, tüneteid a csípéstől egészen távol is jelentkezhetnek, szisztémás reakció formájában. Ha allergiád nem komoly, akkor csak viszketni kezdesz, bőröd (akár egész testeden) csalánkiütéses, vagy vizenyős lesz. De ha súlyosabb allergiád van, akár bele is halhatsz. Ha testedben súlyos szisztémás reakció ment végbe, vagy egyszerre több csípés is ért, begyulladhatnak ereid, veséid vagy idegeid.

Allergiás vagy?

• A rovarcsípésre adott általános reakciókat – viszketés, fájdalom, bőr kipirosodása, duzzanat a csípés helyén -, melyek nagyon hasonlítanak az allergiás reakciókhoz, nem allergia okozza, hanem a csípés által testedbe jutott méreganyag és az abban lévő toxinok.
• Rovarcsípésre bárki allergizálódhat, ehhez nem kell atópiásnak lenni. Viszont ha egy atópiás allergiást hasonlítunk össze egy nem atópiással, elmondhatjuk, hogy bár mind a ketten rendelkeznek rovarcsípés allergiával, mégis csípésnél anafilaxiás sokk esetében az atópiás sokkal nagyobb bajban van, hiszen a sokk általában lényegesen súlyosabb.
• Ha nagyon sok csípés ér, a felhalmozott méreganyag összmennyisége miatt okozhat súlyos, allergiához hasonló reakciókat. Ilyenkor, bár nem anafilaxiás sokkról van szó, sürgősségi ellátásra van szükség.
• Nagyon ritkán előfordulhat, hogy ha egy súlyosan allergiás beteget sok csípés ér, a méreganyagok által kiváltott tünetek elnyomják az allergiás tüneteket és az egész esetet megússza anafilaxiás sokk nélkül. Ezt persze ne próbáld ki, mert életveszélyes, de volt már ilyen eset is.
• Bizonyos esetekben a normálisnál hevesebb helyi bőrreakció léphet fel – például a szúrás környéke 2-3 nap múlva abnomálisan feldagad – de ezek nem feltétlenül IgE közvetítette allergiás reakciók eredményei.
• Szisztémás bőrreakciónál a csípéstől egészen távoli helyeken is felléphetnek allergiás tünetek: viszketés, csalánkiütés, duzzanat. Azoknak a felnőtteknek, akiknél szisztémás reakció lép fel, később nagy esélyük van anafilaxiás sokkra. A 16 év alatti gyerekeknél viszont elég kicsi az esély szisztémás reakciókra.
• A tíz év alatti gyerekeknél sokkal kisebb az esélye a halálos kimenetelű reakcióknak, mint felnőtt- vagy serdülőkorban.
• A súlyos szisztémás reakció nem csak testszerte okoz tüneteket, hanem azonnal anafilaxiás sokkot is kivált: gégevizenyő, gyengeség, hányás, gyomorfájás, hasmenés, ájulás, nehézlégzés. Ha viszont egyszer volt más sokkod, az még nem jelenti, hogy legküzelebb is lesz. De ha lesz is, az sem biztos, hogy ugyanolyan erősségű és hosszúságú lesz.

Mit tegyél, ha szerinted allergiád van?

Ha megcsíp egy rovar és a tüneteidből allergiára gyanakszol, minél hamarabb menj el orvoshoz. Ha teheted, vidd magaddal a rovart vagy fullánkját, vagy legalább próbáld meg a helyszínen beazonosítani.

A legtöbbször persze fogalmunk sincsen, hogy mi csípett meg, csak magát a csípést észleltük. Ilyenkor jegyezd fel, hogy hol voltál, mit csináltál. Ez sokszor sokat segít a rovar meghatározásánál.

A következő lépés mindig a bőrpróba. Az adott helyen jellemző csípő-szúró rovarokra mind megvizsgálnak, sajnos rovarcsípés allergia esetében elég nagy az áleredmények (álpozitív – az eredmény pozitív, még sincs allergia, álnegatív – az eredmény a tényleges allergia ellenére negatív) előfordulási aránya. Általában ilyenkor RAST tesztet is végeznek az orvosok.

Kezelés

A kezelés két részből áll. Az egyik a nem kívánt rovar maximális elkerülése. De mivel ez sajnos ez esetek nagy részében nem teljesen tőlünk függ, szükséged lesz az életmentő elsősegély elsajátítására is. Tudnod kell, hogy a legtöbb halálos reakció a csípés utáni első órában szokott fellépni. Kialakulhat órákkal később is, -bár ez ritkán fordul elő- de 24 óránál sohasem később.

Fontos, hogy mindig tarts magadnál orvosi kártyát arról, hogy mire vagy pontosan allergiás, hogy milyen reakciók várhatóak és, hogy mit kell velük csinálni. Így ha egyedül is vagy, amikor a baj történik, környezeted tudni fogja, hogyan mentse meg az életed.

Az immunterápia sokaknál beválik. Méhészeknél például rendszeresen alkalmazzák, hogy tovább tudják folytatni munkájukat.