femina.hu
Jóban Rosszban
2010. szeptember 3. | Hilda
Címoldal   /   Egészség
kisebb normál nagyobb

Műtét, kemoterápia, sugárkezelés

Hogyan kezelhető a rák?

A rák kezelésével kapcsolatban mindenkinek komoly félelmei vannak, pedig jó esetben életet menthetnek.
Szerző: Lám Luca
Forrás: femina.hu
2007. szeptember 9.

A rákos betegségekkel kapcsolatban három fő, és több kisebb kezeléstípusról beszélhetünk. Mivel a legtöbb esetben a kezelés vagy a kezelések együttes kombinációja személyre szabott, nehéz lenne mindenről átfogóan beszélni. Ezért csak a három leggyakoribb kezelési módszert vesszük most sorra.

Műtéti eljárás

A daganatokkal – illetve minden más egészségügyi problémával kapcsolatos – műtétek ma már sokkal eredményesebben működnek, mint akár csak egy évtizede.

Te milyen szülési módot választanál? (x)
Éld át az élet meghitt csodáját úgy, ahogy arra mindig is vágytál, hogy örök emlék lehessen az egész családnak.

Ennek több oka is van. Az egyik, hogy ma már sokkal szélesebb a rendelkezésre álló antibiotikumok skálája, melyekkel a műtétek utáni fertőzések sikeresen kezelhetők. A másik, hogy a nagy vérveszteséggel lezajló műtétek után lehetőség van vérátömlesztésre, azaz transzfúzióra. A harmadik pedig, hogy az érzéstelenítés és altatás biztonságosabb, hosszabb ideig kivitelezhető, mint néhány évvel ezelőtt, így az időigényesebb sebészeti beavatkozások is biztonságban elvégezhetők.

A műtét a daganatos betegségek esetében a legnagyobb gyógyulási százalékot biztosító kezelési mód, melyet a statisztikák szerint a legtöbb esetben alkalmaznak. Vannak azonban olyan kizáró körülmények, melyek fennállása esetén a beteg sajnos nem operálható.

  1. Ha a daganat már kiterjedt a környező szervekre, nyirokmirigyekre, szövetekre.
  2. Ha a daganat áttétes.
  3. Ha a daganat olyan szervben helyezkedik le, mely sebészetileg nem hozzáférhető.

Ha ezek a feltételek nem érvényesek a betegre, akkor műthető, tehát viszonylag jó esélye van a túlélésre.

A műtétek során sokszor nem csupán a daganatot távolítják el, hanem a környező egészséges és ép szövet egy részét is, hiszen a tapasztalatok szerint ezekben a szövetekben már lehetnek olyan rákos sejtek, melyek szabad szemmel nem láthatóak. Ezen kívül úgymond szokás a szerv körüli nyirokmirigyeket is eltávolítani, mert a kiújulások nagy százaléka ezekből a mirigyekből indul ki.

Sugárkezelés

A sugárkezelés során a testet érő nagy energiájú ionizáló sugárzás az örökítő anyagot, azaz a DNS-t károsítja, ezáltal meggátolva a sejtek szaporodását, osztódását. Mivel azonban a sugár nem válogat jó és rossz, tehát egészséges és rákos sejt között, nem csak a rákos területeket érintheti. A rákos sejtek viszont sokkal gyorsabban szaporodnának, mint egészséges társaik, így sugárigényük is nagyobb. Ez annyit jelent, hogy adott mennyiségű sugár több rákos sejtet akadályoz meg a szaporodásban, mint egészségest.

Ez a kezelési mód a műtét után a második leggyakrabban alkalmazott eljárás, a betegek közel felét kezelik így. Feltételei hasonlítanak a műtéthez szükséges feltételekhez, hiszen csak akkor alkalmazható, ha a betegség csak egy jól körülhatárolható területet érint.

Alkalmazzák kizárólagosan is, tehát a teljes daganat elpusztítására, de használatos a daganat növekedésének csökkentésére, tehát a beteg életének meghosszabbítására is.

A besugárzás történhet külső sugárforrásokból, de a beteg szervezetébe - például magába a rákos szövetbe - behelyezett belső sugárforrásból is. A belső besugárzás a sugárterápia olyan formája, amelynél radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat helyeznek el közvetlenül a rákos szövetben vagy annak közvetlen környezetében. Ez folyamatos követést és kórházi bent tartózkodást igényel. A külső forrásból történő sugárzásnál a betegnek nem kell befeküdnie a kórházba, mindig csak a kezeléseken kell pontosan megjelennie. Maga a besugárzás mindössze néhány percig tart csak, és semmilyen fájdalommal vagy rossz érzéssel nem jár. A levegőt ez idő alatt nem kell visszatartani, a lényeg csak az, hogy a beteg minél nyugodtabban feküdjön, ritkább esetekben üljön, hogy a sugárzás tényleg csak a kívánt területeket érintse.

Kemoterápia

A kemoterápia lényege, hogy a beteg olyan gyógyszereket és sejtmérgeket kap, melyek megállítják a rákos sejtek szaporodását, esetleg sejtpusztító hatásúak. A probléma ebben az esetben is az, hogy ezek a szerek nemcsak a rákos sejteket, hanem minden olyan sejtet elpusztítanak, melyek hasonló ütemben szaporodnak, mint a beteg sejtek. Innen erednek a mellékhatások is.

Három típusa van:

  1. Kombinált kemoterápia: a különböző kemoterápiás szereket együttesen alkalmazzák, esetleg felváltva vagy összekeverve juttatják a beteg szervezetébe.
  2. Palliatív kemoterápia: amikor a terápiát már csak a betegség tüneteinek és a fájdalomnak az enyhítésére alkalmazzák, de a daganat tényleges csökkenését nem várják tőle.
  3. Adjuváns kemoterápia: a terápiát önmagában – különösen vérképző szervek betegségei esetében -, illetve műtét vagy sugárkezelés kiegészítőjeként alkalmazzák. A cél a daganat csökkentése vagy legalább a növekedés megállítása.

A kemoterápiának rengeteg mellékhatása van, melyek kialakulása mindig a szerek agresszivitásától és a kezelés időtartamától függ. Néhány a leggyakoribb mellékhatások közül:

  • Hajhullás
  • Hasmenés
  • Székrekedés
  • Szájszárazság
  • Bőrviszketés
  • Ízérzékelési változások
  • Hüvelyi szárazság
  • Napfényérzékenység
  • Vérszegénység
Cikk információ
Küldés
Kedvencekhez ad
Nyomtatás képpel kép nélkül
Címkék: kezelés, rák

Közösség

Hozzászólok »
hirdetés

Kövess minket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj legfrissebb híreinkről, a legújabb nyereményjátékokról és olvasd el a legjobb cikkeinket! Minden hétfőn!
feliratkozom

Partnereink