kisebb normál nagyobb
Címoldal   /   Egészség   /  

A pánikbetegség tünetei és következményei

A pánikbetegség tünetei és következményei

A pánikbetegség meglepően gyakori, mely különböző intenzitással tör rá a betegekre. És előreláthatólag nőni fog a betegek száma.

Szerző: Lám Luca
Forrás: Femina.hu
2007.09.30.

A pánik egy vészhelyzetnek ítélt szituációra adott hirtelen reakció, mely jelenthet félelmet, fejvesztettséget, szorongást, menekülési vágyat, blokkoltságot vagy zavart. Ennek mértéke és hosszúsága személyenként változik, lehet egy pillanat is, de akár órákig is eltarthat. Van, aki csak hirtelen leblokkol, míg mások sírógörcsöt kapnak.

A pánikbetegség hivatalos megfogalmazása a következő:
hirtelen kialakuló reakció, mely félelmi vagy szorongásos epizódokkal jár. Ez már lényegesen komolyabb, mint egy fokozott idegállapotban bekövetkező blokkolás.

A pánikbeteg komoly fizikai tüneteket is produkál, és betegsége egész életére kihat. A nap minden percében ott van benne, csak nem tudni, hogy éppen mikor tör elő, és mi váltja majd ki.

Tünetei

A pánikbetegség fizikai tünetei a következők:

  • reszketés,
  • szívdobogásérzés vagy szapora szívműködés,
  • izzadás,
  • mellkasi fájdalom,
  • légszomj,
  • fulladásérzés,
  • hányinger,
  • görcsök,
  • hasmenés,
  • szédülés,
  • deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elszakadt volna saját testétől),
  • kézzsibbadás,
  • hidegrázás vagy hőhullámok,
  • fejfájás.

Ilyenkor a beteg nagyon erős félelmet érez, mely akár halálfélelemig is fokozódhat. Sokszor gondolja, hogy megőrül, vagy már megőrült, mely tudat csak még jobban fokozza állapotát. Ez különösen akkor jellemző, amikor a tünetek más betegségek tüneteihez – mint amilyen a szívroham vagy valamilyen idegrendszeri probléma – hasonlítanak.

A pánik régen ismeretlen fogalom volt, mára azonban felkerült a leggyakoribb betegségek listájára. Az emberek minimum 30-35%-a élt már át pánikrohamot, és a világ lakosságának mintegy 2%-a szenved ennek valamilyen súlyosabb formájában.

Mit okoz?

A pánikbetegek helyzete mindig a betegség komolyságától függ. Vannak enyhébb esetek, amikor a beteg ugyanolyan életet él, mint mások, és lassan kitapasztalja, hogy milyen helyzetekre reagál pánikkal.

A legjobb tippek szorongás és depresszió ellen
A legjobb tippek szorongás és depresszió ellen
8 beltéri allergén, ami a te otthonodban is jelen vanKépeken 8 házi gyógymód felfázás ellen15 tipp a pihentető alvásértEzek a leggyakoribb irodai ártalmak10 akupresszúrás pont, ami meggyógyítA 7 leghatékonyabb természetes fogfehérítőA leggyakoribb allergiát okozó élelmiszerek7 gyilkos házi csodaszer herpesz ellenA fejfájás legjobb természetes ellenszerei15 természetes gombaölő

A későbbiekben pedig vagy megpróbálja kezelni, vagy igyekszik elkerülni ezeket a helyzeteket. A betegséget általában pszichológiai segítséggel lehet megoldani, de vannak olyanok is, akik már az orvosig sem jutnak el, éppen problémájuk miatt. A tünetektől és magától a pánikrohamtól való rettegés ugyanis oly mértékű is lehet, hogy az illető nem meri elhagyni lakását vagy azt a helyet, ahol maximális biztonságban érzi magát. Ezt nevezzük agorafóbiának, mely sajnos nagy eséllyel alakulhat ki a pánikbetegeknél.

Az Országos Pszichiátriai Intézet 2000-es felmérése alapján hazánkban akkor a 18-64 éves korosztály 2-3%-át érintette ez a betegség, és a lakosság mintegy 15%-ának volt már egy-két pánikrohama. A nők körében háromszor gyakoribb jelenleg is ez a kórtünet, mint a férfiaknál. Jellegzetesen a 20 év körüliek betegsége, ritkábban a 15-16, illetve az 50 éveseké.

Mi az oka?

Az eredeti okokat vizsgálják a kutatók, de sajnos eddig még nem sikerült tisztázniuk, hogy mi és miért vált ki egyes emberekből pánikrohamot. Éppen ezért sokan azt is kétségbe vonják, hogy a pszichológiai kezelés eredményes lehet.

A ma tapasztalható magas arányt azonban azzal magyarázzák, hogy a mostani társadalom embere vagy szó nélkül tűri az őt érő stresszhatásokat, és egész egyszerűen depressziós, vagy pánikbeteg lesz, vagy pedig fellázad, és agresszívvé válik. Természetesen egyik sem jelenti a megfelelő hozzáállást, azonban a tapasztalatok erősen azt mutatják, hogy a teljesen normális, becsületes, adófizető polgárok közül kerülnek ki a pánikbetegek. A legújabb kutatások pedig azt is bizonyítják, hogy az öröklött tényezők lényegesen kisebb befolyással bírnak a betegség későbbi kialakulásában, mint maga a társadalom.

Ha viszont ez az állítás valóban helytálló, akkor a jövő csak még szomorúbb kilátásokat tár elénk. Az elvárások és a stressz a jövőben egyértelműen nőni fognak, tehát az ember az előző két megoldás mellett – agresszió vagy pánik – választhat majd egy harmadikat is: érzéketlenség mesterséges stimuláció által. Ezt az elméletet követve tehát a pánik után a gyógyszerfüggőség lesz a következő betegség, amely felkerül a világranglistára.

Még nincs hozzászólás
hirdetés
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit.