A nyak alsó részén elhelyezkedő pajzsmirigy jód és fehérje felhasználásával hormonokat termel, melyeket közvetlenül a vérbe választ ki, így a keringés révén valamennyi sejtre, szövetre, szervre és szervrendszerre, azaz lényegében az egész szervezet működésére befolyással van.
Hatást gyakorol többek között a testhőmérsékletre, az oxigénfogyasztásra, az étvágyra, az energiaszintre, a csontozatra, a bőrre, a szívverésre, a folyadékháztartásra, az anyagcserére, a vércukorszintre, a központi idegrendszerre. A pajzsmirigy betegségei gyakran okoznak terméketlenséget, vetélést, menstruációs zavarokat is.
A pajzsmirigy-alulműködésnek elsődleges és másodlagos formáját különböztetjük meg. A jóval gyakoribb elsődleges forma a pajzsmirigy megbetegedésére vezethető vissza, minek hátterében gyulladás, jódhiány, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszeres kezelés is állhat.
A másodlagos formát a pajzsmirigy működését szabályozó agyalapi mirigy vagy az azt irányító hipotalamusz betegsége okozza.
Néhány esetben csak egy-két tünet jelentkezik, ám viszonylag sok panasz is fennállhat egyidejűleg - a tapasztalatok szerint nincs két egyforma eset. Ennek fényében nem meglepő, hogy a pajzsmirigy-alulműködés a legtöbbször félrediagnosztizált betegségek körébe tartozik. Hormonpótlással általában jól kezelhető. A megelőzés során pedig fontos szerephez jut az elegendő mennyiségű jódbevitel - amit legkönnyebben jódozott konyhasó fogyasztásával tehetsz meg. A napi ajánlott jódmennyiség mindössze száz mikrogramm, mely gyermek- és serdülőkorban, valamint a terhesség során fokozódik.
Ha a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, annak oka lehet a túlzott jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú daganata, mérgezés, fertőzés, esetleg az agyalapi mirigy túlzott hormontermelése.
Leggyakoribb formája a Basedow-kór nevezetű autoimmun-betegség, mely elsősorban a nőket érinti, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával, vagyis golyvával, továbbá a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása, valamint kettős látás kísérheti.
A gyógymód a betegség kiváltó okától függ. Sokszor gyógyszerrel csökkenthető a hormonképződés, máskor izotópos kezelésre vagy műtétre lehet szükség.
A pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladása elsősorban a nőket érinti. Sokszor tünetmentesen alakul ki, de együtt járhat a pajzsmirigy átmeneti érzékenységével, esetleg megnagyobbodásával. Következményeként tartós pajzsmirigy-alulműködés jelentkezhet. Gyógyszeres kezelésre, illetve hormonpótlásra lehet szükség, de emellett fontos a fokozott jódbevitel is.
Magyarország nagyrészt jódhiányosnak számít. Terhesség és szoptatás idején megnő a jódszükséglet, a magzat fejlődéséhez alapvető a megfelelő jódellátottság - ez körülbelül napi 350 mikrogrammot jelent.
A túlzott jódfogyasztás azonban pajzsmirigy-túlműködéshez vezethet, illetve már kialakult betegség esetében gyulladást válthat ki, és befolyásolhatatlan túlműködést indíthat el. Semmiképp se kezdj tehát az orvos tudta nélkül jódtartalmú készítményt szedni. Jó, ha tudod, hogy egyes fogyasztószerek nagy mennyiségben tartalmazhatnak jódot.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
| Színesítsd meg az életed 100 000 forint költőpénzzel! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
