kisebb normál nagyobb
Címoldal   /   Egészség   /  

A leukémia 6 előjele és kezelése

A leukémia 6 előjele és kezelése

A leukémia az egyik leggyakoribb, gyermekkorban jelentkező daganatos betegség, amely elsősorban a 2 és 6 év közötti gyermekeket érinti.

Szerző: Lám Luca
2007.09.05.

Mi az akut lymphoblastos leukémia (ALL)?

Az akut lymphoblatos leukémia a leukémia egyik fajtája, mely gyakoriságát tekintve a gyermekek daganatos megbetegedéseinek körében jelentős szerepet tölt be.

Természetesen a gyermekkor nem kizárólagos a betegség kialakulásában, felnőtteknél ugyanúgy diagnosztizálható.

Az akut lymphoblatos leukémia szó szerinti fordításban heveny nyiroksejtes fehérvérűséget jelent. Az ALL a vérképzőrendszerből, a csontvelőből kiinduló rosszindulatú betegség, melynek során kóros, korlátlanul szaporodó, burjánzó fehérvérsejtek szaporodnak fel.

Ezek a sejtek éretlenek, normális védekező működésre még nem képesek, ugyanakkor elfoglalnak minden helyet a csontvelőben, így ott a normális véralkotó sejtek termelődését visszaszorítják. Ezért a vérben a normálisan jelenlévő sejtek száma csökken, és helyüket a leukémiás sejtek foglalják el.

Előfordulási gyakoriság

A heveny leukémia a leggyakoribb gyermekkori daganatos megbetegedés, és az összes gyermekkori rosszindulatú megbetegedés mintegy 25 %-át teszi ki. Gyermekkorban a leukémia formái közül az ALL a leggyakoribb. Magyarországon évente körülbelül 50-70 új ALL-es gyermeket diagnosztizálnak. A betegség a 2-6 éves korosztályban a leggyakoribb.

Tünetek

Az ALL változatos tünetekkel jelentkezhet.

  • A korai tünetek annak a következményei, hogy a csontvelő nem képes elég normális véralkotó sejtet termelni. Ha a rosszindulatú, csökkent védekezőképességű leukémiás sejtek miatt túl alacsony a jól működő normális fehérvérsejtek száma, akkor elhúzódó fertőzések és visszatérő lázas állapotok alakulhatnak ki.
  • A vörösvértestek alacsony száma vérszegénységet eredményez, mely gyengeséggel, fáradékonysággal és sápadtsággal jár.
  • A vérlemezkék alacsony száma gátolja a megfelelő véralvadást, ezért bőr- és nyálkahártya-bevérzések, orrvérzés és fogínyvérzés alakulhat ki.
  • A leukémiás sejtek a csontvelőből a vérárammal eljuthatnak a különböző szervekbe, majd ott felszaporodhatnak, így a máj, a lép, a nyirokcsomók, a here duzzanatát okozhatják, illetve eljuthatnak a központi idegrendszerbe is.
  • A leukémiás sejtek megszűrése által megnagyobbodott máj és lép teltségérzetet, illetve hasi fájdalmat okozhat.
  • A koponyán belül, az agyhártyán felszaporodó leukémiás sejtek fejfájáshoz, hányáshoz és ingerlékenységhez vezethetnek. A kóros sejtek csontvelői burjánzása csont- és ízületi fájdalmakkal járhat.

A kivizsgálás menete

Az esetek jelentős részében már egyetlen vérvizsgálat alapján valószínűsíthető a leukémia fennállása.

Az össz-fehérvérsejtszám gyakran magas, de lehet normális vagy alacsony is, azonban a vörösvértestek és vérlemezkék száma szinte mindig alacsony.

Emellett a vér mikroszkópos vizsgálata során kóros, éretlen fehérvérsejtek láthatók. A diagnózis felállításához minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata. A csontvelői minta - rövid altatás során veszik le - a csípőcsontból nyerhető, melyet aztán többféle módon dolgoznak fel. Ha a csontvelői kenetet a vérkenethez hasonlóan megfestik, és mikroszkópban megvizsgálják, a kóros sejtek formája, a sejtek immunológiai jellemzői és genetikai vizsgálata alapján pontosan meg tudják határozni, hogy melyik fehérvérsejtcsoport kórosan felszaporodott előalakjai okozzák a leukémiát.

A csontvelővizsgálat mellett szükséges megnézni azt is, hogy az agyban vagy a gerincvelőben van-e jelen a betegség. Erre szolgál a gerinccsapolás, melynek során egy vékony, viszonylag hosszú tűvel agyvizet vesznek le az ágyéki gerincszakaszról. Érzéstelenítés után tűt szúrnak két csigolya közé, és néhány ml folyadékot csapolnak le, majd a helyére gyógyszert - vagy élettani sóoldatot - juttatnak vissza. A beavatkozás 1-2 percig tart, és általában helyi érzéstelenítés mellett történik.

Betöltés...

Kezelés

A diagnózis felállítását követően mihamarabb meg kell kezdeni a kezelést, amely tabletta formájában szedhető és infúzióban vagy injekcióban adott gyógyszerekből - kemoterápiából - áll.

Annak eldöntésében, hogy várhatóan milyen erősségű kezelés szükséges a gyermek meggyógyításához, a betegség altípusának meghatározásán túl további tényezők is szerepet játszanak. Ezek közé tartozik a beteg életkora, a fehérvérsejtek száma a kórházi felvételekor, valamint a kezdeti tablettás kezelésre - 8. kezelési napon -, majd az első hónap végén - 33. kezelési napon - az előzetes daganatellenes gyógyszeres kezelésre adott válasz. Mindezek alapján a betegeket úgynevezett rizikócsoportokba sorolják be, és másképpen kezelik. A különböző kezelések főként intenzitásukban térnek el egymástól.

Ha részletesen érdekelnek a kezelések, akkor mindenképpen látogass el az Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány oldalára, melyet ide kattintva megtalálsz.

A cikk alapjául az Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány oldalán található Segítő Füzetek negyedik része szolgált.

2 hozzászólás
Livia11       2012-02-14 13:15
3.
Sziasztok! Jó az ilyen reményt adó történeteket olvasni, legalább biztatást nyújt az éppen most ezzel a betegséggel küzdőknek. Egyébként én is kutatgattam, hogy kinek adom az 1%-m, és személyes okokból (egyik barátnőm is küzdött a betegséggel) én is ... tovább »
NagyAnika       2012-02-01 11:00
2.
Nem olyan régen (6 éve) unokatestvéremnél, aki akkor még csak 4 éves volt, leukémiát diagnosztizáltak. Nagynénémék mindent megpróbáltak: erőt adtak az akkor még picurka Dávidnak, hogy átvészelje a betegséget és az azzal járó fájdalmakat és kezeléseke... tovább »

Valóban rákkeltő a mikrohullámú sütő? - Tények és tévhitek

Fertőtlenítésre is használhatod, de óvakodnod kell a sugárzástól? Tudj meg minél többet a mikróról!
Egészség

A legdurvább rákkeltő, amit mindennap fogyasztasz

Tudd meg, milyen élelmiszer-összetevőt érdemes kiiktatnod az étrendedből!
Egészség
hirdetés
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit.