A jobb és bal koszorúér a főverőér kezdeti szakaszából indul ki, majd a szív felszínén, a pitvar és kamra közötti határon előre, illetve hátrafelé körbefutva található, leszálló végágai a szívcsúcs felé irányulnak, közben kis ágakat adva le a szívizom különböző területeihez.
A fizikai terhelést nem feltétlen kell komoly súlyokkal vagy versenysporttal elképzelni. Ehhez elegendő egy kicsi emelkedő is vagy egy kiadós ebéd. A tünetek általában csekély mértékben zavarják a beteget, legalábbis eleinte, ezért sem fordul vele orvoshoz.
A koszorúér-szűkület az általános érelmeszesedés-betegségnek csak egyik, bár talán a legfontosabb megnyilvánulása. Bár a koszorúér ágai és végágai rendelkeznek összeköttetéssel, sajnos ez nem olyan erős és sűrű, hogy valamelyik ág eltömítődése és leállása esetén ezt a szív ne érezze meg. Az orvosok amennyire csodálkoznak a szív tökéletes felépítésén és működésén, annyira zavarba ejti őket a koszorúér-rendszerének fejletlensége.
A verőerek fala több okból is megvastagodhat – ilyen ok lehet például az érelmeszesedés is - vagy megkeményedhet, és rugalmasságából veszíthet. Ennek hatására az erek összeszűkülnek, és akár teljesen el is záródnak. Az érelzáródás a vér megalvadása miatt elzárósához, a keringés lassulásához és a szívizom elhalásához vezet.
A koszorúér betegsége négy tünetcsoport formájában jelenhet meg: legfőbb következménye az angina pectoris, a szívizominfarktus, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál.
1992-ben hazánkban közel 150 000 ember halt meg, közülük minden tizedik, vagyis nagyjából 15 000 esetben a halálok akut - hirtelen fellépő - szívizominfarktus volt. Egy 1971-ben közzétett vizsgálatból tudjuk, hogy Magyarországon évente mintegy 25 000-30 000 infarktus lép fel, és az adatok azóta sem mutatnak semmiféle javulást.
A szívinfarktus sokszor szinte derült égből villámcsapásként éri a betegeket, annak ellenére, hogy apró jelekből már hetekkel előtte jelez a test. Ilyen jelek lehetnek a korábban a szűkület miatt tapasztalat tünetek megerősödése, a terhelésre történő fokozott rosszullét, fulladás, gyengeség és a mellkasi fájdalom.
Amikor az infarktus bekövetkezik, a tünetek felerősödnek, heves mellkasi fájdalom tapasztalható, a mellkas közepéről indulva és a hátra, bal karra, állkapocsra, vállra sugározva. Jellemző ezen túlmenően a gyors szívverés, vagy a szív össze-vissza verése, az erős izzadás és a halálfélelem. A beteg elsápad, sokszor a fájdalomtól összegörnyed és kifejezett haláltól való félelemről számol be, mely félelem csak fokozza az amúgy is rettenetes tüneteket.
Ez az időszak - a legkorábbi tünetek fellépése és a kórházi kezelés megkezdése közötti néhány óra - a betegség kórházon kívüli szakasza. Jelentőségét az a tény adja meg, hogy az infarktussal kapcsolatos, tehát három hónapon belüli halálozás fele a betegség első 30 percében, még a kórházon kívül történik. Az infarktushalál további 7%-a a második 30 percben,12%-a a következő két órában, 9%-a az első nap hátralévő részében fenyeget.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj szalon minőségű hajdúsító sampont és hővédő hajhabot! |
| Nyerj 2 főre szóló négycsillagos élménypihenést! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
