A gégerák tünetei, kezelése és túlélési esélye

Különösen akkor vagy veszélyben, ha dohányzol. Azonban nem csak dohányosok betegedhetnek meg.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mi a gége?

A gége egy körülbelül négy centi hosszúságú cső, mely a harmadik és a hatodik nyaki csigolya előtt foglal helyet, és kapcsolatban áll a légcsővel és a nyelőcsővel. Szerepe nélkülözhetetlen a felsőlégúti rendszerben, hiszen légzéskor és evéskor szelepként működik.

Egyrészt biztosítja a levegő szabad ki- és beáramlását, másrészt megakadályozza a táplálék légcsőbe jutását.

Oldalirányban könnyen mozgatható, könnyedén kitapintható, és nyeléskor, légzéskor is mozog. Kezdeti részének alakja nyelvhez hasonlít, ezt részben a pajzsporc, részben pedig a gégefedő veszi körül.

Mi az a gégerák?

A gégerák a gégén belüli daganatos elfajulás, melyet a legegyszerűbben két csoportba oszthatunk.

  • Az egyik, amikor az elváltozás a hangszalagokról indul ki – ez a gyakoribb.
  • A másik pedig, amikor a rákos megbetegedés a hangszalagok alatti és feletti nyálkahártyaredőkön alakul ki.

A két csoport azért fontos, mert mind a kettő más és más tünetekkel jelentkezik először. A gégerák egyébként nem tartozik a gyakori betegségek közé, és inkább férfiakat – őket is jellemzően csak 55 év felett – támad meg.

A gégerák okai

A betegek 85 %-ánál az erős dohányzás az ok, vagy a túlzott alkoholfogyasztás, de a legártalmasabb a kettő vegyülete. Akárcsak a szájrák esetében, az alkoholfogyasztás melletti cigarettázás drasztikusan megemeli a kockázatot. Fontos azonban tudni, hogy amíg a cigaretta inkább tüdőrákhoz vezet, a szivar és a pipa – tehát a dohányzás azon formái, ahol a füstöt inkább csak szájban ízlelgetik – a gégerák leggyakoribb kiváltója.

Ezek mellet nem elhanyagolható az azbeszt sem - bár keveseket érint -, nagyon hamar okoz visszafordíthatatlan gondokat a gégében. Kevesen dolgoznak azbeszttel, de nagyon veszélyes lehet annak állandó belélegzése.

A gégerák tünetei

A gégerák – ellentétben a legtöbb rákfajtával – már a kezdeti stádiumban jelentkezik a tünetekkel. Ráadásul ezek a tünetek kifejezetten feltűnőek. Attól függően, hogy a fenti csoportosítás szerint melyik típusba tartoznak, produkálják jeleiket.

  • A hangszálakból kiinduló betegség rekedtséget okoz, vagy esetleg a hangszín feltűnő megváltozását. Egy átlagos megfázásból is eredhet rekedtség, de az sosem tart tovább, mint két hét, így annak kizárása könnyű.
  • Ha a betegség nem a hangszálakból indul ki, akkor először fájdalom vagy nehézkes nyelés jelentkezik, és csak ezután tapasztalható a rekedtség.

További tünetei lehetnek mindkét csoportnak az idegentest érzés a torokban, vagy a nyeléskor jelentkező, akár fülig is kiterjedő fájdalom, vagy a kézzel is kitapintható csomó, mely azonban már az áttétes stádiumban alakul ki.

Vizsgálat

Ha gégerákra gyanakszol, akkor mindenképpen látogass meg egy fül-orr-gégészt. A vizsgálat egyszerű és viszonylag gyors. Laringoszkópiával végzik, ami nem más, mint a gégetükrözés. Azoknak, akinek gégéjük szűk, és a vizsgálat nagy fájdalommal járna, altatással vagy érzéstelenítéssel végzik. Mintát vesznek, amit aztán mikroszkóp alatt egyértelműen ki lehet vizsgálni.

Kezelés

A kezelés mindig a rák stádiumától és elhelyezkedésétől függ. A kezdeti stádiumban sugárterápiából és/vagy műtétből áll. Ha a betegség a hangszálakat is érint, akkor általában igyekeznek a műtétet elkerülni, hogy megmaradjon a hangképzőszerv működése és az eredeti beszédhang. Ilyenkor hat-hét hetes sugárterápiát alkalmaznak, egyénenként változó kiterjedésben – fontos azonban a sugárkezelések fajtáit elkülöníteni, hiszen mást használnak műtét helyett, előtt és után.

Előrehaladott állapotban a gége egészének vagy nagy részének eltávolítása miatt a hangképzés nem állítható vissza többé. Ezekben az esetekben a legtöbbször a nyaki nyirokcsomókat is megbolygatják, az áttétképződés veszélye miatt.

Ha a beszéd megszűnik

A hangszalagok sérülésével, eltávolításával a természetes beszéd nem oldható meg. Ilyen esetben három különböző módszerrel biztosítható a kommunikáció.

  • A beteget megtanítják arra, hogy hogyan tud belégzéskor a nyelőcsövébe is levegőt juttatni, majd azzal artikulálni és szavakat formálni. Ezt nevezik nyelőcső beszédnek.
  • A másik megoldás, hogy a nyelőcső és a légcső közé egy mesterséges járatot ültetnek be, mely elvezeti a levegőt a nyelőcsőbe, melyet aztán ugyanúgy megformál a beteg.
  • A harmadik megoldás pedig egy kis elektromos szerkezet, mely a nyakhoz szorítva, az ott érzékelt rezgéseket beszéddé formálja.
Ezt is szeretjük