A közösségi oldalakon töltött idő elmagányosíthat. De vajon komolyan aggódnod kell?
Sokszor előtérbe került már a téma, miszerint a közösségi oldalakon eltöltött túlságosan sok idő depresszió kialakulásához vezethet. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia tavaly márciusban megjelent tanulmányában kifejtette, hogy az ilyen portálokon szerzett negatív élmények a való világban átélteknél is mélyebb nyomot hagynak a fiatalokban.
Ugyanakkor egy frissen megjelent amerikai tanulmány, melyet a Wisconsini Egyetem hallgatóinak bevonásával készítettek, cáfolja azt a megállapítást, mely szerint összefüggésben állna a Facebook használata a depresszió kialakulásával.
Mégsincs Facebook-depresszió?
Lauren Jelenchick, a Wisconsini Egyetem orvosi karának kutatója kifejtette, hogy felmérésük során nem találtak összefüggést a Facebook-használat és a depresszió kialakulása között. 190 - 18 és 23 év közötti - egyetemista vett részt a vizsgálatban, akik idejük jelentős részét töltik a Facebookon.
A kutatók szerint ez a tanulmány elsőként szolgál tudományos tényekkel a közösségi oldalak és a depresszió közötti lehetséges összefüggésekkel kapcsolatban, és összhangban van más, hasonló tanulmányok eredményeivel.
Facebook: pro és kontra
Higi Vera, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichológusa, mediátora elmondta, hogy számos, főleg külföldi szakirodalom foglalkozik az internet pszichológiájával, és a kutatások ellentmondásosak.
Az internethasználat egyrészt teret nyit a kommunikációra, másrészt ma már tudható, hogy ez a kommunikáció a tévedés lehetőségét is magában hordozza. Valószínűleg minden internethasználónak van arról személyes tapasztalata, hogy egy-egy megjegyzés máshogy csapódik le egy közösségi térben, mint ahogy az üzenetet küldő szánta, és a konfliktusok megoldására szinte teljesen alkalmatlan az internet.
Az illető nem látja maga előtt partnere metakommunikációs jeleit, nem hallja a hangját, nem érzi az érintését, ezért az agya sokkal kevesebb útmutatást kap, az üres tereket pedig sokszor átszínezi saját hangulata.
Látszatbiztonságot ad a virtuális tér
A virtuális közösségi terek ugyanakkor látszatbiztonságot is teremtenek számára, hiszen bármikor kiléphet egy kommunikációs helyzetből, azonban ezzel megfosztja magát - és persze a másikat is - a konfliktusok feloldásától.
Facebook és depresszió
Amennyiben a virtuális világ úgynevezett mintha-világgá alakul, vagyis az ilyen jellegű kapcsolatok válnak mindennapossá, úgy az internethasználat valóban magányossá tehet - mondja a szakértő. Ha valaki a világháló félanonimitásában éli a kapcsolatait, akkor azok nem mérettetnek meg a valóságban - aminek persze fontos védelmi funkciója is lehet, hiszen így elvileg elkerülhetővé válik a másik félben való csalódás.
Ugyanakkor a mintha-világ megfoszt a valódi kapcsolatoktól, az érintéstől, az öleléstől, és azzal együtt, hogy az internethasználó tudatában van annak, hogy kapcsolata nem reális, nagy érzelmi hullámzásokat él meg. Bár önmagában a Facebook-használat valóban nem okoz depressziót, de ha hajlamos vagy arra, hogy beszippantson a virtuális tér, és emiatt kerülöd a háromdimenziós kapcsolatokat, hosszabb távon elmagányosodhatsz, depresszióssá válhatsz.
Teszteld magad
Online tesztjeink között találsz depressziótesztet is. Kattints az alábbi dobozra, és töltsd ki!
Sok pluszt ad, ha jól használod
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a virtuális terek pozitív hatásairól sem. Higi Vera szerint ezek alkalmat adhatnak arra, hogy áthidald a földrajzi távolságot: olyan közösségekre találhatsz, amelyeknek azonos az érdeklődési körük, és amelyek tagjaival később akár személyesen is felveheted a kapcsolatot.
A bátortalanabb fiataloknak a közösségi oldalak segíthetnek az ismerkedésben, de ez csak akkor érvényes, ha a kézzelfogható világba is át tudják ültetni a világhálón kiépített kapcsolataikat. Egy magyar kutatás emellett arra is rámutatott, hogy egyes internetes közösségi játékok akár fejlesztő hatásúak is lehetnek, és fokozhatják a kreativitást. Ez persze csak akkor igaz, ha a virtuális tevékenység nem válik életformává, és nem szorítja ki a hétköznapi életet a mindennapokból.
Így ismerd fel a depressziót!
Dr. Süli Ágota, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichiátere, pszichoterapeutája, gyermekterapeutája szerint a tipikus depresszióra utaló jelek a fokozott érzékenység, sírós hangulat, alvászavarok, gyors súlyváltozások - négy-öt kiló is lemehet az egyik hónapban, majd ugyanennyi visszajön a következőben. Sokszor a depressziós beteg egész nap édességekkel tömi magát, de egészséges ételt nem eszik. Ha a család azt látja, hogy az eddig sokat eljáró, érdeklődő családtag nem mozdul ki otthonról, semmivel sem tudja magát lekötni, esetleg felcserélődik a bioritmusa, egész éjjel nem tud aludni, nappal viszont képtelen éber, aktív életet élni, az már figyelmeztető jel.
A betegség kezelési lehetőségei
Dr. Süli Ágota a kezeléssel kapcsolatban elmondja, hogy az a depresszió súlyossága szerint más és más jellegű. Enyhébb depresszió kezelésére rengeteg alternatív gyógymód áll ma már rendelkezésre. Ha ezek nem segítenek, akkor keresik fel a páciensek a pszichoterapeutát, pszichológust, akik segítségük révén életmódváltozást és belső lélektani változást tudnak motiválni, mellyel a tünetek okának felderítése megszüntetése a cél. Súlyos esetben, ahol már az önpusztítás lehetősége is felmerül, pszichiáter egészíti ki az addigi terápiát gyógyszeres kezeléssel. Ilyenkor gyógyszerek segítségével befolyásolják a tüneteket okozó biokémiai mechanizmusokat.
FEMINA hírlevél! Heti horoszkóp, nyereményjátékok, diéták, receptek, szépségápolás, sztárhírek és friss cikkek egy helyen. Iratkozz fel most! »
