Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentése szerint a 2011-12-es szezonban egyelőre továbbra sem az influenza, hanem a nátha okoz légúti panaszokat Magyarországon.

Bár a tüneteket sokan összekeverik, az influenza és a nátha különbözik egymástól, más vírusok okozzák őket. Miért télen vagy a leggyakrabban megfázva? Hogyan fertőznek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Dr. Berencsi György virológus professzor, szaktanácsadó főorvos - Országos Epidemiológiai Központ - válaszol.

Ez a különbség a nátha- és az influenzavírusok között

Miért nincs oltás nátha ellen?

Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes. Ezek a vírusok nem jutnak be a tüdőbe, csupán felső légúti tüneteket okoznak - nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellenük.

Ráadásul náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás-fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás.

Nátha - a nagy túlélő

A náthavírusokat az ötvenes évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkópot. Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus.

Terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban benyaljuk: fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár egy teljes napig életben maradnak a kórokozók. Így, ha a kezeddel a szemedet, orrodat dörzsölöd, vagy a szádba nyúlsz, akkor máris lehetőséget teremtettél a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak.

Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.

Tényleg a hidegben alakul ki a nátha

Van köze a náthának a hideghez, csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják.
A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyán, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhámsejtek szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok.

Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, és sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a táptalajon később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak.

Túl vagy már az idei első náthán?