Hétköznapi oka lehet a Parkinson-kór kialakulásának: kisebb sérülés is elég hozzá

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai és pszichiátriai rendellenességek széles körének magas kockázatát. Ezt állítják a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének kutatói.

A tudósok először azonosítottak mestergéneket, amelyekről úgy vélik, hogy több száz más gént irányítanak. Olyanokat, amelyek az Alzheimer- és a Parkinson-kórral, a poszttraumás stresszel, az ADHD-val, az autizmussal, a stroke-kal, a depresszióval, a skizofréniával és más rendellenességekkel kapcsolatosak.

A mestergének segíthetnek a kezelésben

Ezeknek a mestergéneknek az ismerete segítheti a szakembereket új gyógyszerek kifejlesztésében. A gének különféle fehérjéket kódolnak, és a traumás agysérülések károsíthatják a mestergéneket, ami más gének károsodásához vezethet. Ez a folyamat többféle módon történhet.

Az egyik, hogy a sérülés a gént arra ösztönzi, hogy szabálytalan formájú fehérjéket állítson elő. A másik, hogy megváltoztatja minden sejtben azt, hogy a hírvivő RNS hány kópiában jelenik meg. Mindkét változás azt jelenti, hogy a gén nem működik megfelelően. Ha például rossz fehérjeformát készít, akkor Alzheimer-kórt okozhat, magyarázta Xia Yang, az UCLA docense.

Patkányokkal kísérleteztek

A kutatók állatkísérleteikben 20 patkányt megtanítottak arra, hogy kijussanak egy útvesztőből. Később 10 patkánynál agyrázkódással járó sérülést idéztek elő. Amikor az állatokat visszahelyezték az útvesztőbe, a sérült patkányoknak 25%-kal több idő kellett a kijutáshoz, mint a nem sérülteknek.

A két csoportból öt-öt állat génjeit vizsgálták meg, hogy megtudják, miként változtak meg az agysérülés hatására a patkányok génjei. Különösen a hippokampuszból származó ribonukleinsav-molekulát vizsgálták, az agynak ez a része segít a tanulás- és a memóriaszabályozásban.

A sérülés hatással volt a génekre

Az agysérült egereknél kimutatták, hogy megváltozott egy 268 génből álló csoport a hippokampuszban és 1215 gén a leukocitákban. Az agyi gének aktivitásában végbement változások nem lepték meg a kutatókat. Az egy olyan kritikus régió, amely ha megsérül, jelzi a szervezetnek, hogy támadás alatt áll.

A megváltozott aktivitású gének közül mintegy két tucat van jelen mind a hippokampuszban, mind a vérben, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan genetikai alapú vérvizsgálatot fejlesszenek ki, amely megmutathatja, hogy sérült-e az agy.

Segíthet a prognosztizációban

Ezen gének mérése abban is segítheti a szakembereket, hogy előre jelezzék, felléphet-e Alzheimer-kór vagy más rendellenesség. A kutatás a traumás agysérülések diagnosztizálását is javíthatja. Több mint száz megváltozott aktivitású génnek megvan a párja az embereknél.

16 ilyen génről már kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előidézésében szerepet játszik. A kutatók szerint négy érintett gén a hippokampuszban és egy gén a leukocitákban hasonló azokhoz a génekhez, amelyek a poszttraumás stresszhez kapcsolódnak.

• tünetek és betegségek
• pszichés betegség
• parkinson-kór
• alzheimer-kór
• kutatások
• Életmód