A hazai lakosság jelentős része ismeri a kellemetlen haspuffadást, az égő érzést a gyomorszáj környékén. Ezek a tünetek fokozott gyomorsavtermelésre hívják fel a figyelmet. Amennyiben mind gyakrabban tapasztalod, és arra gyanakszol, hogy nem életmódbeli tényezők okozzák a bajt, áss kicsit mélyebbre!
Az emberi gyomor a hasüreg bal felső részében helyezkedik el. Az izmos falú, tömlőszerű képletet a rekeszizom választja el a szívtől, illetve a bal tüdőlebenytől. Alapvetően két részre osztható: a gyomortestre - corpus -, illetve a gyomorüregre - antrum.
A szervet bélelő nyálkahártya mirigyeket tartalmaz, melyek savas nyálkát, illetve gyomornedveket választanak ki. A nyálka lúgos kémhatású védőburkot képez, ami megakadályozza, hogy gyomorsav károsítsa a gyomorfalat.
Amikor a táplálék bekerül a gyomortestbe, a nyálkahártya mirigyei sósavat, pepszinogént, valamint fehérjét választanak ki. A sósav lebontja a vízben oldódó tápanyagokat, fertőtleníti a gyomortartalmat, valamint a pepszinogént fehérjéket bontó pepszinné alakítja.
Előfordulhat azonban, hogy nem minden a biológia tankönyv szerint zajlik, és a gyomor túl sok - napi több mint két liter - savat termel. Ilyen esetekben a nagy mennyiségű gyomorsav miatt a nyálkahártya gyulladásba jön, és gyomorhurut, valamint gyomorfekély alakulhat ki.
Ennek hátterében állhat stresszes életvitel, helytelen táplálkozási szokás - például rendszertelen étkezés vagy túlzottan fűszeres ételek fogyasztása -, de a koffein és a dohányzás is összefüggésben hozható vele. Ám bizonyos esetekben egy ismeretlen betegség, úgynevezett savtermelő daganat okozza a bajt.
A Zollinger-Ellison szindróma meglehetősen ritka kórkép, melynek hátterében egy emésztőrendszeri tumor áll. A daganat a hasnyálmirigyben, a nyombélben, esetleg az epevezetékben alakulhat ki. Egy gasztrin nevű hormont termel, melynek hatására fokozódik a gyomorsav elválasztása.
A komoly egészségügyi problémára rendszerint a kiújuló gyomorfekély hívja fel a figyelmet, de más jelei is lehetnek. A betegség kialakulásának oka eddig ismeretlen.
Amennyiben a felsorolt tüneteket tapasztalod, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnod. A vizsgálat során egy úgynevezett szekretin provokációs tesztet végeznek el. Ennek lényege, hogy szekretin nevű hormont fecskendeznek a vénába, melynek hatására a betegben jelentősen megemelkedik a vér gasztritinszintje.
Ezt követően CT-vizsgálatra vagy endoszkópos ultrahangvizsgálatra kerül sor, mellyel már pontosan lokalizálható a tumor helyzete és mérete.
A Zollinger-Ellison szindróma diagnosztizálását követően az orvos úgynevezett protonpumpa-gátlókat ír fel. Ezek - a fekélybetegség, illetve reflux esetén is alkalmazott gyógyszerek - megszüntetik a túlzott savtermelődést. Amennyiben a kezelőorvos indokoltnak tartja, szóba jöhet a sebészi beavatkozás. Ha teljes gyógyulás nem is várható a műtéttől minden esetben, a savtermelés csökkenthető, valamint megakadályozhatók vele a helyi szövődmények.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Színesítsd meg az életed 100 000 forint költőpénzzel! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
