Mindenki ismeri a kellemetlen végtagzsibbadás érzését. Leggyakrabban egyszerűen csak a helytelen testtartás miatt alakul ki, és amint kicsit lerázod a karod, pár perc után meg is szűnik. Ha azonban a zsibbadás gyakran visszatér, és nem tudod az okát, érdemes utánajárni a dolognak.
Korábban elsősorban a 40 év feletti korosztályt érintette a betegség. Ma már a mozgásszegény életmód miatt a porckorongsérv a fiatalabb korosztály számára sem ismeretlen. A test fő tartóelemének számító gerincoszlop csigolyákból, porckorongokból, szalagokból és izmokból, valamint csigolyák közötti kisízületekből tevődik össze. A gerincoszlop mozgékonyságáért a porckorongok felelnek, ezek biztosítják a rugalmas összeköttetést a csigolyák között.
A porckorongok egy külső körkörös, rostos rétegből, valamint egy gél halmazállapotú magból állnak. Ez utóbbi nagy mennyiségű vizet köt meg, így biztosítva a hajlékonyságot. Az évek múlásával, valamint a túlterhelés és a mozgásszegény életmód következtében vízmegkötő képessége csökken, veszít rugalmasságából, és kialakulhat a porckopás.
Ha a porckorongok megkopnak, a külső rostos részük könnyebben berepedezik, és a belső kocsonyás anyag kimozdul a helyéből. Ilyenkor a kitüremkedett sérv nyomja a gerincoszlop idegeit, akadályozva ezzel a törzs tartóoszlopának stabilitását, valamint mozgékonyságát, és számos kellemetlen tünettel hívja fel magára a figyelmet.
Ha a porckorongsérv nincs előrehaladott állapotban, vagy csak porckopásról van szó, úgy elsődleges cél a tünetek enyhítése. Ehhez elsősorban izomlazítókat, valamint fájdalomcsillapítókat használnak. Javasolt a gyógytorna és a gerinckímélő életmód is. Ez utóbbihoz hozzátartozik, hogy nem emelhetsz nehéz súlyokat, illetve lehetőség szerint legalább óránként változtass testhelyzetet munka közben is, valamint mellőzd a magas sarkú cipőt.
Ha azonban állapotod ennél súlyosabb, előfordulhat, hogy műtétre lesz szükség. Hogy valóban indokolt-e a sebészi beavatkozás, azt a kezelőorvos dönti el a sérv mérete és a tünetek súlyosságának függvényében.
Az úgynevezett alagútszindrómák kialakulásának oka és a tünetek jelentkezése valamely ér vagy ideg leszorításában keresendő. Az alagútszindrómák körülbelül 50%-át a kéztőalagút szindróma teszi ki. Napjainkban a számítógépes munkavégzés miatt az említett betegség előfordulása mind gyakoribb. Hátterében a billentyű-, illetve egérhasználat közbeni nem megfelelő kéztartás áll.
A betegség során a csukó magasságában elhelyezkedő középideg - úgynevezett medianus ideg - nyomás alá kerül, minek következtében a benne futó idegszálak nem vezetik megfelelően az ingerületet. Ez vezet kezdetben a hüvelyk-, a mutató-, valamint a középső ujj zsibbadásához. Amennyiben azonban a kisujj vagy a gyűrűsujj zsibbadását tapasztalod, előfordulhat, hogy az egyik alkarcsont - a singcsont - alagútszindrómájáról lehet szó. Ilyenkor a könyök belső oldalán futó ideg szorul meg egy félig csontos alagútban, és annak falához dörzsölődik.
A kéztőalagút szindróma esetében a legfontosabb, hogy elkerüld a középideg nyomásával, a csukló feszítésével járó kéztartást. Ehhez érdemes valamivel megemelned a kezed, valamint a billentyűzet dőlésszögét lejjebb állítanod. Szintén fontos a kéz pihentetése, de segíthet az idegek regenerációját támogató B1-vitamin szedése is.
Ennek legjobb természetes forrásai a diófélék, az olajos magvak, valamint a gabonafélék csírája, a tejtermékek és a tojás. Komolyabb fájdalmak esetén már gyulladáscsökkentő gyógyszerekre lehet szükség. Legsúlyosabb esetben pedig akár műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.
| Nyerj egy éjszakát az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelbe! |
| Nyerj 70 000 forint értékű, csúcsminőségű Gorenje terméket! |
| Nyerj különleges, márkás sheás testvajat és tusolókrémet! |
A rovat támogatója: Telenor
A rovat támogatója: TURBÓ DIÉTA®
