Béranyaság

Vannak, akik több évnyi sikertelen próbálkozás után bármit megadnának azért, hogy gyermekük lehessen, de egészségügyi okok miatt ez nem lehetséges. Számukra a béranyaság jelentené az egyik utolsó megoldást, azonban jelenleg a magyarországi törvények szerint a legönfeláldozóbb rokon vagy ismeretlen sem segíthet úgy, hogy a saját méhében hordja ki valaki másnak a gyermekét.

A béranyaság témája, ahányszor előkerül, hatalmas port kavar: egyesek szerint lehetetlen kilenc hónap után elszakadni egy csöppségtől, aki addig az anya testében fejlődött és mocorgott, még akkor is, ha valaki másnak a vér szerinti gyermeke.

Sokan azt ítélik el, ha a dologba pénz is keveredik, és úgy gondolják, ha legális lenne, olyan nők is ezt az utat választanák, akik egyszerűen a terhesség maceráit nem szeretnék bevállalni. Mások azonban nem feltételezésekkel állnak elő, hanem a saját történetükkel.

Akadnak ugyanis olyan nők, akik nemcsak természetes úton próbáltak teherbe esni, de a lombikprogramot is végigszenvedték párjukkal, de sikertelenül, netán a már beágyazódott embriót veszítették el. Számukra jelenthetne megoldást a béranyaság: akik nem a fájdalomtól menekülnek, hiszen többször is kitették magukat annak testben és lélekben, mégsem tarthatják a kezükben saját kisbabájukat.

A béranyaság jogi helyzete

A jogszabályok értelmében a béranyaság nem bűncselekmény, de nem is törvényszerű, hazai orvosok tehát nem vehetnek részt hasonló beavatkozásban. Bár többször is született olyan törvényjavaslat, ami legálissá kívánta tenni a béranyaságot, igen szigorú szabályozásra lenne szükség ahhoz, hogy az eljárás a dajkaanya és a vér szerinti szülők számára is elfogadható legyen. Először 1997-ben került napirendre a béranyaság, azonban a törvényjavaslatot nem szavazták meg. Legutóbb 2002-ben merült fel a téma, ám ekkor már a törvényjavaslat benyújtása előtt elítélték azt a szakértők.

A 2002-es tervezet szerint közeli hozzátartozók hordhatták volna ki a babát, azonban számos kényes kérdést nyitva hagyott a javaslat, így a probléma továbbra is megoldatlan, legalábbis az országhatárokon belül. Külföldön ugyanis több országban is legális a béranyaság, bár a törvények többnyire előírják, hogy a dajkaanyák, akik kihordják a babát, nem kérhetnek pénzt, ezáltal ugyanis a gyerek egyszerű értékcikké válna.

Kiskapuk az elkeseredett párok számára

A valóságban persze ez sem így működik. Romániában, Angliában és az Egyesült Államok 12 államában is legális a béranyaság szigorúan ellenőrzött keretek között, ám a párok többnyire itt is adnak pénzt a dajkaanyának. Indiában pedig egyenesen üzletszerűen zajlik a dolog, és nem titok, hogy a gyermeket kihordó, többnyire szegény anyák juttatást kapnak mindezért. Akik azonban a témában jártasak, tudják, hogy, ha azt szeretnék, hogy másvalaki hordja ki babájukat, magyar anyát is találhatnak, aki örömmel segít, általában 2-5 millió forint körüli összegért cserébe.

A beavatkozás természetesen csak a béranyaságot megengedő országok egyikében történhet, és mindkét félnek titokban kell tartania a dolgot, azonban ennek ellenére is vannak párok, akik az utazással és a nem kevés költséggel együtt is vállalják a magyar törvényeket megkerülő megoldást. Ami a megtermékenyítést illeti, a leggyakoribb az, ha a pár női tagjának petesejtjét termékenyítik meg a férfi hímivarsejtjével, és az embriót beültetik a béranya méhébe. Elméletileg arra is van lehetőség, hogy, ha a pár női tagja meddő, a dajkaanya petesejtjét termékenyítsék meg a férfi hímivarsejtjével, azonban ez tovább bonyolítja a helyzetet, pontosabban, hogy végeredményképpen ki is lesz a gyermek szülője.

Ha a mesterséges megtermékenyítés külföldön zajlik, de a béranya magyar, és a terhességet követően itthon szüli meg a babát, a hazai örökbefogadási rendszer keretei között kerülhet a gyermek jogerősen a vér szerinti szülőkhöz. Mindazonáltal újabb nehézséget jelent, hogy a legtöbb ország törvénye tiltja az anyagi ellenjuttatásért cserébe történő örökbefogadást.

Milyen kockázatokkal jár?

Nem csak azért érdemes azonban megfontolni, hogy valaki béranya segítségével jusson gyermekhez, mert a hazai törvények tiltják. A béranyaság, amellett, hogy csak a magyar jogszabályokban található kiskapuk kihasználásával lehetséges, nem kevés lelki teher és felelősség egy nőnek. Hiszen a dajkaanya ugyanazoknak a kockázatoknak van kitéve, mint bármelyik terhes nő, így az első három hónapban az ő esetében is nagyobb a vetélés kockázata, de később is előfordulhat, hogy ő vagy a magzat megbetegszik.

További bonyodalmak lehetnek azonban az örökbefogadás körül is. Mivel a törvény értelmében a béranya számít a csecsemő anyjának, nem köteles a gyereket örökbe adni, és a pár, aki őt dajkaanyának választotta, ugyancsak nem köteles a babát örökbe fogadni.

Ezért kritikus helyzet lehet, ha a kicsi akár maradandó, akár gyógyítható rendellenességgel születik, vagy, ha a béranya egyszerűen megszereti a picit, és nem képes lemondani az apróságról, aki kilenc hónapon keresztül az ő testében fejlődött.

Mivel a béranyaság csak emberi megállapodás, amibe a lélek és a természet is beleszólhat, semmire nincs garancia. Tény azonban, hogy a legtöbb nő, aki béranyaságot vállal, már rendelkezik saját gyermekkel, és nem a pénzért teszi. Nyugaton ugyanis az a jelképes összeg, amit a törvényt megkerülve a pár a dajkaanyának ad, havi lebontásban alig éri el a minimálbért, és egy terhesség ennél sokkal nagyobb segítség lehet.

A béranyaság tehát sokaknak valóban az önzetlenségről szól, és ahol mindez legális, vannak olyan nők, akik a terhesség 24 órás munkáját, a rosszulléteket és a testi változásokat is vállalják azért, hogy másnak is része lehessen abban a csodában, ami nekik már megadatott.

• jog
• anya
• meddőség
• Gyerek